Alapfogalmak

Forrás: http://ogidojo.uw.hu/

A következő alapfogalmakat nehéz lefordítani. Megérteni és megérezni csak az edzés hosszú folyamán lehet és ez csupán a hallgató szintjétől függ, ami mindig más és más.

AIKI

Az ellenfél feletti kontroll a lélek erején keresztül.
Ueshiba Morihei azt mondta: "Az aiki az a művészet, amikor a pillantásoddal legyőzöd az ellenfeled." Ueshiba Kishomaru is azt írta az aikido történetének ismertetésénél, hogy: "Visszatekintve a régi feljegyzésekre és iratokra, néhány esetben olyan kifejezésekkel találkozunk, mint aikitechnika, aikidobás, de ezekhez csak nagyon elvont értelmezéseket adtak, például olyat: vigyázz, ne kerülj az ellenfél aikihatása alá. Ilyen szavak valódi jelentése teljesen bizonytalan." Többen az aikit természetfeletti képességekkel azonosították: "A teljes aikiképesség birtokában az ember lát a sötétben, meg tud állítani valakit, meg tudja fékezni a felé sújtó kardot".
Az aiki: valós önbizalom befelé, tekintély kifelé. Az aiki kezdeti stádiumához szükséges önbizalom alapját általában egy technika teljes elsajátítása adja. A technika teljes elsajátítása és a vele együtt megerősödő önbizalom nyomán az aiki is kifejlődik.

ENZAN NO METSUKE

Messzi hegyekre tekinteni. Ennek a jelentése az, hogy a tekintetünket a messzeségbe irányítjuk. Nem vakon bámulni, hanem mindenre egyformán nézni. Ez csak a távolság és az időzítés befogadására kell. Az ellenség, amely előttünk áll, a mi életterünk és látóterünk középpontjában kell, hogy legyen.

DAI KYO SOKU KEI

Nagy, erős, gyors, folyamatos. Ez a négy legfontosabb jellemzője a hosszú kard technikájának, amelyeket a tanulónak egymás után kell elsajátítani. Az első szakasz az, hogy széles, nagy mozdulatokkal kell dolgozni. Miután minden mozdulat széles, erős is lesz. Egyszer megérezve a belső erőt, elérjük a sebességet anélkül, hogy kapkodnánk vagy sietnénk. Most már, hogy a technika széles, erős és gyors, ezeket össze lehet kapcsolni folyamatos munkával. Csak a kime és a suki által lehet ezeket külön érzékelni.

FUDOSHIN

A fu a tagadást, a do a működést, mozgást, a shin a tudatot jelenti. Ez nem a szó szerinti fordítás szerint értendő. Pont fordítva a tudat, a lélek amelyiknek a folyása zavartalan és megszakíthatatlan.
A rendíthetetlen tudat, melyben az elhatározott szándék mindenek fölé emelkedik. Az embert az események nem irányítják, hanem ő kontrollálja azokat. A harci művészetekben a rendíthetetlen tudat leginkább az akarattal és az elhatározás szilárdságával rokon.
A fudoshin csak nagy erőfeszítések árán érhető el, de csak az erőfeszítés nem elegendő. Dolgozni feleslegesen ugyanolyan káros, mint nem dolgozni.
A fudoshinnak két munkaterülete van: a fizikai (testi) és a szellemi (a tudat). Ezeket együtt kell fejleszteni. Hiába építettél erőnlétet és kitűnő technikát, ha a szellemi oldal lemaradt és sebezhető vagy a lelkedben, mindaz, amit nagy erőfeszítések árán felépítettél, a legkisebb lelki megingásnál semmivé válik.

FUDOTAJ

A fudotaj mozdíthatatlan testet jelent. Gyakorlati értelemben olyan testtartást, ami úgy álló helyzetben, mint mozgásban kiegyensúlyozott és stabil.
A fudotaj mozgásban: a harcos gyors, dinamikus és egyensúlyát mindig megőrző helyzetváltoztatásaiban nyilvánul meg. Gyakorlatilag a feje és a törzse mozgás közben is függőleges síkban marad, nem billeg, sebesen lép apró lépésekkel, közben bármikor villámgyorsan fordul, irányt változtat. A fudotaj jellegzetesen japán harci mozgásformát eredményezett, ahol a sallangok lecsiszolódtak, és a művészi egyszerűség csodálatos eleganciával párosult.

FUKAKU

Ez a fogalom leírja a tanuló karakterét és attitűdjét. Ez csak hosszú és kemény edzési évek alapján alakul ki. Ezt lehetetlen leírni, de körülírással megközelíthető és érthetővé tehető mások számára.

GOJO

A Harcos öt erénye, amely az igaz embert jellemzi: Jóindulat, Igazság, Etikett, Tudás és Bizalom. A jóindulat (nin vagy jin). Az igazság (gi). Az etikett (rei). Ezek az univerzum törvényein alapulnak, mivel mindenki és minden ugyanannak az univerzumnak a része. A tudás (chi) nem a kapott tudás. A világ egy és oszthatatlan, így a tudás és minden más az univerzumban is. A felelősség (shin) nem szabályok szabta felelősség. Csak mi és nem más határozza a felelőségtudatunkat az előző négy erény alapján.

JO HA KYU

Ez a fogalom a No színházra is jellemző. Leírja a cselekvést a maga fokozatos folyamatában mint előkészítés, megértés és elvonatkoztatás. A lábmunka (ashi sabaki) ugyanolyan a iaidóban, mint a No színházban. Mind a kettőnél ugyanazzal a drámai erővel kell lejátszani a színdarabot, illetve a formagyakorlatot.

KAN - KEN

Mindent látni anélkül, hogy bármit is elárulnánk. Ez a muga-mushin alapján áll és a metsuke alapelve. Ez idővel kialakulhat és akkor tudatunk nem fog tükröződni a szemünkben. "A szem a lélek tükre" nem áll erre, mivel a ken elve az üresség. A kan az intuíció, amely akkor működik, ha szellemünk nem a szemünkön keresztül jut kifejezésre, hanem szabadon mozog a testükben. Aki birtokolja a muga-mushint és a fudoshint, képes használni a kant, a hatodik érzéket.

KASSO TEKI

Ennek jelentése, az elképzelt ellenfél. Ez nemcsak a távolságnak és a helyzetnek az értelmezése, hanem a hatásfoknak is. Például miután vágtunk, fog-e az ellenfél hátrafelé mozdulni, vagy egyenesen leesni, esetleg oldalra fordulni. Vagyis az akciónk értelme függ az ellenfelünk testének méretétől, helyzetétől és mozdulataitól.

KIGURAI

Ez az a képesség, amely azzal a tudással alakul ki, ahogy használni tudjuk a kardot arrogancia nélkül. Ez a leírása annak, hogyan lehet megelőzni az esetleges ellenfél támadását.

KI KEN TAI ICHI (SHIN GI TAI ICHI)

Energia (szellem), kard és test egyszerre. Ez a koordináció jellemző azokra a kardforgatókra, akik teljes koncentrációban dolgoznak. A módja, hogy letesszük a lábat ugyanabban a pillanatban, ahogy vágunk és lélegzünk. Később ez sajátunk lesz, egyszerű belépés.

KIME

A figyelem összpontosítása, aminek a legmagasabb foka a tudat eggyé válása a céllal. A harcos tudatában minden kialszik, csak a cél világít élesen. Enélkül az életféltéssel kapcsolatos zavaró gondolatok minduntalan akadályozni fogják az igazi koncentrációt. Az igazi koncentráció az, ha az alkalmazott technikánál a harcos igazán jelen van, és így testileg, lelkileg, érzelmileg teljesen az akción belül marad. A koncentrációs képesség nem függ az intelligenciától. Gyakorlását egy-két kiemelt alaptechnika számtalan ismétlésén keresztül lehet megvalósítani. A változatosság érdekessé teheti a gyakorlást, de nem fejleszti a koncentrációt.

KIRYOKU

Az energia kiterjesztése. Amikor ki ken tai ichivel, jo ha kyuval és seme-vel meghatározzuk a támadást, miközben kigurait és fudoshint adunk elő, olyan érzés lesz megállíthatatlanul körülöttünk, hogy az ellenfél nem lesz képes válaszolni.

KOIGUCHI NO KIRI GATA

Ez az a technika, ahogy a kezek érkeznek és megfogják a tsubát és a tsukát. A módszere és útja az, hogy kitoljuk a tsubát és kifelé fordítjuk és váltjuk bal kézről a jobb kézre a kihúzás kezdetét.

KOKORO

Erre nincs egyszerű szó a magyar nyelvben, ezért sokszor fordítják "szellem"-nek, "szív"-nek vagy "tekintély"-nek. Ez az a fajta attitűd, mint tisztesség és hazaszeretet, amely magába foglalja a tekintélyt.

METSUKE

A metsuke szó szerint a nézés elhelyezése.
A szó értelmezése a következő: me - szem, tsuke - szúrás, döfés. De inkább a vizuális koncentráció a lényege. A metsuke, a zanshin legkönnyebben észrevehető eleme. A tekintetnek magába kell foglalnia a teljes ellenfelet vagy ellenfeleket, elkerülve azt, hogy megállapodjék egy-egy különös részleten (szemek, kezek, kard, ruha stb.).
Minden kata lezajlását követően a tekintetet az ellenfél vagy ellenfelek mozgásának megfelelően kell elhelyezni és követni azt vagy azokat elestükben.

MISOGI

A megtisztulás, a shugyosa megformálásának egyik eszköze. Eleinte csoportban kell gyakorolni az edző vezetése alatt.

MUGA-MUSHIN

A mushin a tudat csendje, hirtelen érkezett a sok munka és erőfeszítés után. Az a csend, ami éppen a legélesebb akció kirobbanását teszi lehetővé. A fogalmat úgy is magyarázzák: munen musin, vagyis sem eszme (elképzelések), sem tudatosság. Arra gondolni: "Nem szabad gondolni semmire se", nem az út a muga-mushinhez. Harcolni a gondolatok ellen hiábavalóság. Azok jönnek és ugyanúgy elmennek, ahogy jöttek. Aki harcol ellenük, nem értette és nem birtokolja a fudoshint.

MUSIN

A musin a tudat csendje. Az a csend, ami éppen a legélesebb akció kirobbanását teszi lehetővé. A fogalmat úgy is magyarázzák: munen musin, vagyis sem eszme (elképzelések), sem tudatosság.

JUNANSHIN (NYUNANSHIN)

Ez a fogalom junan - rugalmas, képlékeny és shin - tudat, ész együtt, junanshin vagy nyunanshin mint alapeszme meghatározza azt a magatartást, amely nélkül nincs fejlődés a harcművészetek terén. Hogy ezt elérjük követni kell az öt alaphozzáállást. Ezeknek a megállapítása a régmúltban történt meg és a mai napig érvényben vannak a következő sorrendben: 1. Türelem, 2. Bizalom, 3. Alázatosság, 4. Rugalmas tudat, 5. Nyitottság.

KI - AI

Ki: energia, ai: harmónia. Ez fontos eleme a keleti harcművészeteknek és a zanchin összekötő eleme a kotaiból a jutaiba. Ki - ai tükrözi a jelen állapotunkat (hozzáállásunkat). Ez nemcsak egy hangos kiáltás, hanem az egyén mélységéből kitörő energia hangjele. Ennek a hangjelnek az intenzitása fontos és nem a hang ereje. A ki - ai segíti a testünket fizikai oldalról egységesíteni: levinni a súlypontot, feszesen tartani a seika tandent és koncentrálni a test energiáját egy pontban akkor, amikor ez szükséges. A ki - ai tükrözi pszichénket is. Tudunk-e koncentrálni eléggé, egyesítve az energiánkat.
Ez az elem szorosan összekapcsolódik a kimével.

KI

Valószínűleg ez a japán harcművészet legfélreértettebb fogalma.
A ki egyszerűen életerőt jelent, az élő szervezet általános tulajdonságát, az élet aktivitását. Az életerő nem valami pontosan meghatározható szubsztancia, hanem a japán harcművészetben is egy tág, bizonytalan fogalom.
"A kardvívás alapvetően az életerő gyakorlása, ezért kezdettől fogva a technikák gyakorlásán keresztül történik kifejlesztése. Értelmetlen dolog a KI-t a technikáktól külön gyakorolni."

KIME

Ez a fogalom szorosan összefügg a kiai koncepciójával. Az energia (ki), a fegyver és a test (tai) együtt és egyszerre működik. Teljes koordináció és állandó kontroll a környezetre.
A kifejlesztett kimét három dolog jellemzi:
- Kitűnő kontroll minden technikánál, meglepő pontossággal.
- A kime alatt a budoka kitűnő egyensúlyban van és mentálisan készen áll más támadásnál más technika alkalmazására, adaptációra.
- Amikor a kime kifinomult, a budoka képes lesz megállni a kime bármely pontján anélkül, hogy megsejtesse a következő technikát.

MA - AI

Ma: távolság, Ai: harmónia. Mint a zanshin egyik eleme a ma - ai is összetett. Négy fő eleme: 1. Ahogy a fegyvert fogjuk, 2. A fegyverek közti különbség, 3. A monouchi használata, 4. Az ellenfelek közti távolság. A távolságnak három fajtája van: 1. toma, 2. chikama, 3. uchima

RIAI

Ri: ész, elme. ai: harmónia. Ez azt jelenti, hogy érteni kell, mit szeretnénk csinálni. A legnagyobb része ennek a kasso tekki. Ez nem csak az ellenfél kezdő vágását tartalmazza magában, hanem hogy lehet azt megelőzni, kik vannak közel hozzánk és még néhány különleges részlet, melyek meg vannak határozva a formagyakorlatokban.
A külső szintnek három összetevője van: távolság, tárgy, jó pillanat.
A távolság - ha kicsi vagy nagy a távolság, a "vágás" elveszíti az értelmét.
A tárgy, a célpont - szintén logikus tudni, merre és mit támadunk.
A jó pillanat (időzítés) - ez a riai legnehezebb aspektusa. Átfogni a világot és csak minimálisan szükségeset tenni.
Belső szint - Az alapelvek univerzális volta. A tér-idő egysége, a jó pillanat sokévi edzés és munka után érhető el és érthető meg. Ennek formája a ki-musubi és ki-awase. ki-musubi az energiák összekapcsolása. Ki-awase az energiák harmóniája. Kivárni a legutolsó pillanatot, és csak a szükséges mozdulat megtétele az igazi. Anélkül az egész csak egy bohózat marad.

SATSU JIN KEN (KATSU JIN KEN)

Amikor gondolat vagy fegyelem nélkül alkalmazzuk a kardot, leépítő hatással lesz és ezt az életet elvevő kardot nevezzük satsu jin kennek.

SEI TO DO

Az összes harcművészet fő tárgya a sei to do ritmusának a törvénye.
Technikai kivételezése a seinek a kamae-nál kezdődik és a gyakorlat végéig tart, kitűnő zanchin mellett. A do elve a gazdaságos (minimális) mozgáson áll, anticipálva és egyidejű kiai, illetve kime mellett.
Az életben ez adja meg a dolgok értelmezését: pihenés - munka, alvás - ébrenlét. Helyet, teret adni, mert anélkül meghal a mozgás, az élet. A mai világban ez óriási problémát okoz: a túlhajszoltság, amely stresszhez vezet, a család fogalmának a szétesése és így tovább. Önmagában a sei to do nem eredmény vagy bukás, de mégis rajta áll a budóban a fejlődés.

SENSEI

Sen: előtt, sei: született, más szóval aki korábban született. Az igazi mester nagyon ritka. Sokan (milliárdok) sose indulnak útra, milliók elkezdik járni, de abbahagyják és csak pár ezren járják végig. Akik végigjárták, elérték a dót (satori), azok lehetnek az igaz mesterek. Akik fönt vannak a csúcson, azok látják az egész környéket és habár nem voltak mindenhol, mivel látják, tudnak segíteni a megértésben és az akadályok legyőzésében.

SEME

Lökés, nyomás. Az az érzés, ahogy kényszerítjük az ellenfelet hátrafelé, vagy ami még jobb, lefelé. Miközben a testünk és a kard mozdulatait ellenőrizzük a lökéssel, illetve a nyomással hátrafelé, jobban ellenőrzés alatt tartjuk a támadót és elhárítjuk ezáltal a visszatámadás lehetőségét, amikor nyitunk, emeljük a kardot (suki) a végső vágásra (kiri oroshi).

SHIZEI

Az egyenes testtartás a budo alapja. A fej egyenes, enyhén hátrahúzott, a vállak lent és enyhén elől vannak, a csípő laza és enyhén előrehúzott. Az európai ember csak bizonyos idő után tud így beállni, mivel más a mozgása. A keleti ember csípőből mozog, míg az európai vállból. Csak lejjebb tartva a súlypontot és stabil testtartással tudjuk megteremteni az egyensúly állapotát.
Másik fontos oldala a shizeinek a belső shizei. Ez a belső shizei tiszteletet parancsol, méltóságot sugároz, és egyenes emberről vall.

SHU - HA - RI

Ez a fogalom a természetes folyamatról szól: elkezdeni - gyakorolni és mesteri szintet elérni.
Shu jelentése: megóvni, parancsot teljesíteni. Shu az az idő, amikor a tanuló követi az oktató minden instrukcióját kérdés nélkül.
A ha jelentése: elszakadás. Az a stádium, amikor a tehetségesebb tanulók a mesterük (sensei) engedélyével messzebbre, illetve messzebbről néznek arra, amit megtanulnak és amit megértettek. Ezen a szinten lehetőségük nyílik tanítani azokat, akik még a shu szinten vannak.
Nagyon kevesen jutnak el a harmadik, ri szintre. Ez az előző kettő természetes eredménye. A higgadtság, a fudoshin széles látóköre. Amikor a tanuló pontosan megértett mindent és képes lesz a saját lábán megállni és tanítani tud a saját elképzelése szerint.

YOYU

Ez a képesség a jutai szinten érhető el és szorosan összefügg a sei te dóval. A lényege abban áll, hogy teret és időt kell hagyni szabadon. A shugyosa mindent beledob az edzésbe, de ahhoz, hogy fölismerje a dolgok mély értelmét, messzebbről kell szemlélnie. Ez a yoyu, ahol a fudoshin és a muga - mushin zavartalan és nyugodt. Ennek a képességnek az építőelemei a maai, a riai, zanshin és a technikák tökéletes ismerete, tudása. Yoyu nem jellemző az elfoglalt emberekre. Aki átgondolja a dolgokat és nyugodtan cselekszik, rengeteg időt spórol meg magának. Akinek nincs egy szabad perce, az rabja a külső világnak. Ez nem azt jelenti, hogy a lusta ember bírja a yoyut, mivel sokszor intenzív munka szükséges hozzá.

ZANSHIN

Zan: elhagyott, valami mögött, Shin: tudat, ész.
A zanshin összetett fogalom.
A zanshin két részre oszlik: külső zanshin és belső zanshin.
A belső zanshin megértéséhez több idő szükséges. Sok gyakorlás, sok lemondás, a látszat leépítése. A zanshin a befejezés csendje. A harcos az akció után azonnal elvágja az előző pillanat emlékeinek fonalát, hogy tudata rögtön a gondolatoktól mentes éber figyelem - a zanshin állapotába kerüljön.
A zanshin az akciót nemcsak elegánssá teszi, hanem lehetőséget biztosít a további gyors reakcióra, ha a körülmények változnak. Ahogy a cselekvés előtti mushin, úgy a cselekvés utáni zanshin is a teljesség része. Mindkettő a tudat csendjét jelenti.