Aikido tudástár

Aikido

Aikido - Az aikido dinamizmusa - Az aikido gyakorlása - Központ

Aikido

A japán Aikido szót három karakterrel írják, melynek jelentése: az univerzum mozgatóerejével való egyesülés útja.

	ai : egyesülés, harmónia, azonosulás, szeretet
	ki : őserő, ősenergia, életerő, vitális energia, szellemi/lelki energia, az összpontosított erő energiája
	do : út, mód

Az aikido egy valódi budo, vagyis harcművészet; a japán katonai harci muvészetek történelmi tradícióiból alakult ki. Komolyan gyakorolva több mint taktika és önvédelmi technikák ismerete: az aikido a lélek tökéletesítésének tudománya.
Az aikidot Ueshiba Morihei fejlesztette ki, akit a világ minden részén több mint egymillió aikido gyakorló O-Sensei (Nagy Mester)-ként ismer. Fiatalemberként rendkívüli harcművész volt, a kard, a bot, a lándzsa, és a ju-jitsu művészetének mestere. De O-Sensei-nek komoly szellemi indíttatása volt, és sokat töprengett a mások fölött aratott győzelmen alapuló út haszontalanságán.
Egyszerű életmódjával és kitartó gyakorlással eljutott a megvilágosodás pillanatáig, és lekűzdötte dilemmáját. Hosszú meditációitól átalakulva, Ueshiba technikai ügyessége a kifinomultság és bámulatba ejtő erő harcművészetében bontakozott ki, amely alapjában különbözik a korábbiaktól.
"Az Aikido titka," írta "hogy összhangban legyünk az univerzum mozgásával és az univerzummal magával." O-Sensei úgy tartotta, hogy a budo a szeretet útja, út amellyel le tudjuk győzni a konfliktusokat magunkban, és békét teremthetünk a világban, "az univerzum szíve mindenki saját szíve legyen."
Mindig is voltak figyelemre méltó szellemi képességekkel megáldott emberek, de O-Sensei úgy tanította, hogy a valódi tudás nem szerezhető meg pusztán az értelem által. "Ez nem egyszerű teória," mondta. "Ezt gyakorolnod kell."

Az aikido dinamizmusa

Minden aikido technika lényege egy stabil, erős középpont körüli körkörös mozgás. Még akkor is, amikor a technika iránya egyenesnek mutatkozik előre vagy hátrafelé, közelebbi vizsgálat felfedi, hogy az aikidós mozdulatai valójában körkörösek.
Helyesen végrehajtva néhány technika igen látványos, az ellenfél "elszáll" a levegőben. Mások olyanok, mint egy bűvészmutatvány; kicsi, fürge mozdulatok, amik rögzítik a támadót. Mindkettőt az emelőerő, tehetetlenség, gravitáció, centrifugális és centripetális erők hatásának használatával valósítják meg. Végül is a támadás saját energiája dönti le a támadót.
Természetesen állóképesség növekedés, hajlékonyság, és izomfejlődés bekövetkezik a gyakorlás eredményeképpen, de a technikák hatékonysága nem függ a fizikai erőtől; ezért az aikidot bárki gyakorolhatja korra és nemre való tekintet nélkül.

Az aikido gyakorlása

A budo végső célja a személyiség átalakítása, harmónikus egyéniségek alkotása. Mégis ritkák a filozófikus beszélgetések a dojo ban , az edzőteremben. A hangsúly főleg a gyakorlaton van: állandó ismétlések során sajátítják el tökéletesen az alapmozdulatokat, időzítést és légzést.
A tanulók megtanulják megragadni az ellenfél akcióját, és visszairányítani ezt a harci hatékonyság és erő technikáival. Ugyanakkor megtanulnak egyensúlyban maradni bármilyen körülmények között.
A legtöbb gyakorlatot partnerrel csinálják; mindegyikük a saját képességeinek megfelelően dolgozik, felváltva mint uke (a támadó), és nage (aki fogadja a támadást). Mindkét szerep fontos; mindkettő hozzájárul a felek ügyességének, érzékenységének növeléséhez.

Központ

Az aikidoka laza testtartásra tesz szert, amiben a testsúly a test fiziológiai középpontjába, az alhasba van irányítva. A gravitáció tovább már nem egy erő, amit le kell győzni, hanem segíti és megszilárdítja a testtartást. Ennek következtében a hétköznapi mozgás is könnyedebbé válik.
A központosítás következményei éppúgy szellemiek mint testiek: az életerő megnő, az érzékek élesednek, az egyént kevésbé befolyásolják a mindennapi bosszúságok és kellemetlenségek. Ezt az állapotot Japánban úgy nevezik, hogy harát vagy erős kit birtokol, belső képességet, ami segíti az aikido gyakorlóját teljes lehetőségeinek kiaknázásában az élet minden területén.

Az alábbi szöveget a Kihon Aikido Honlap, Magyarország oldaláról emeltük át.
Köszönet érte a Kihon Aikido Honlap, Magyarország készítőinek.

Az Aikidó alapelvei

Forrás: Friedrich Kemler - Aikikai Wien - Der Wiener Aikido Verein (http://www.8ung.at/aikikai-wien/prinzip.htm)
Fordította: Polgár András

---

Shisei

Mindkét írásjel jelentése alakzat, forma, esztétikailag éppúgy, mint az életerő és lendületesség szempontjából. A "Shisei" szó jelentése: az erőből, energiából fakadó testtartás.

A technika kivitelezésénél jelentkező stabilitásért egyrészről a testtartás szerkezete a felelős. Másrészről ez mindig vissza is hat a lelki állapotra.

A testtartás azonban nem statikusan rögzített. Az "Itto-ryu" kardvívó iskolában létezik egy fogalom, amelyet "felhő állásnak" ("Kumonokamae") neveznek. Egy felhő olybá tűnik, mintha határozott alakja lenne. Ha azonban mégis találkozik egy heggyel, körbezárja azt és elkezd zuhogni az eső, mennydörgés és villámlás zúdul rá. Éppen ugyanez történik, ha találkozom az ellenféllel.

Tanden

A "Tanden" jelentése: "az elixír (gyógyítás, lényeg) erőtere". A fogalom a klasszikus kínai orvoslásból származik, és az emberi testen három energiaközpontot jelöl meg. Az "alsó tanden" a köldök alatt a test súlypontjában, a "középső tanden" a Solarplexus-ban, a "felső tanden" a fej közepén a szemek között található.

Ezen központok jelentősége a harcművészetek számára sokrétűek. Figyelünk például arra, hogy a "felső tanden" mindig függőlegesen kiegyenlített legyen az "alsó tanden" felett, ami automatikusan jó tartást ad. Éppúgy a légzés érzése is az "alsó tanden"-en alapuljon. Az energia érzete mindig alul rejlik. Így rendelnek az "Iging"-ben, a "Változások Könyvében" a tűz hexagrammájához alul és a vízéhez felül lényegesen több potenciált, mint a víz hexagrammájához alul és a tűzéhez felül. A tűz felmelegíti a vizet és az ebből eredő gőz munkát tud végezni.

A technikában összekötjük az alsó központunkat a partnert vezető ponttal pl. a kéznél, vagy a fejnél, és ezzel vezetjük a mozgást.

Kokyu

Az írásjelek jelentése: "belégzés és kilégzés". Érdekes a sorrend. A kilégzés fontos előkészülete a belégzésnek. A figyelemet ezért előbb a kilégzésre kellene fektetni. A "Jaki wo haku" gyakorlatban energikus kilégzés által megszabadítjuk magunkat a rossz "ki"-től.

A légzés általánosan a kapcsolat kialakításának eszköze. Egyesíti a testet és a szellemet. Egyesíti a mozgásomat a partnerével. A "Shinto" archaikus elképzelése szerint egyesíti az emberi "ki"-t az univerzum "ki"-jével. Ég és Föld az univerzum "ki"-jével áll egymással kapcsolatban, az ember ebbe a kapcsolatba a légzésen keresztül képes "bedolgozni" magát.

A (hasi) légzés arra is felhasználható, hogy az "alsó tanden"-ben az energiát termelje.

A technikában a helyes légzés gondoskodik a mozgás integrációjáról és lehetővé teszi a partner folymatos megdobását.

Riai

A "Riai" maga a logika az egyes technikákban. Minden harcművészet bizonyos logikus alapelvekre építi fel technikáit.

Az aikidóban egyesítem az érzetem által ("Ki") a mozgásomat a partnerével ("Aiki"), egyidejűleg megtöröm a tartását, szerkezetét ("Shisei") és ezzel az egyensúlyát ("Kuzushi") kibillentve végül egy rögzítés-, leszorítás- vagy dobástechnikát ("Waza") alkalmazok.

A technika hatékonysága a "Riai"-on alapszik, de ez minden más alapelv helyes alkalmazásától függ.

Tegatana

A "Tegatana" jelentése: "kardkéz". Ez az alapelv a tantrikus buddhizmus és a régi shinto rituális kéztartásából ered. Ezek a gyakorlatok erősítik a tenyér energiaközpontját (Rókyu) és jótékony hatással vannak az egész testre. Mindehhez a kéz gazdag idegvégződései szolgálnak alapul. Az egész hasonlóan működik, mint a reflexzónák masszázsa.

A "Tegatana" formája a "Kenin"-ből, a "Chinkonhó" egy kéztartásából, "Shinto" meditációs formából származik. Ennél a kezet összezárják: a mutatóujjat kinyújtják és minden más ujjat összezárnak. Ha kinyitjuk a kezünket, ebből a "Tóin" kéztartás adódik, amelynél minden ujj nyújtott, a mutató és középső ujj kissé szétnyitott, gyűrűs és kisujj kissé szétnyitott, valamint hüvelykujj is, így ezek három különböző irányba mutatnak. Ez a forma a szabályos a "Daito-ryu"-ban. Az aikidóban ez a forma kissé lazább, de az érzet ugyanaz.

A kardvívás művészetében is van egy hasonló koncepció. "Tenouchi"-nak nevezik - "ez a kéz belseje". Ebben az példában a kard tartásánál az egyes ujjakra jutó erőelosztás előírása mutatkozik meg. Az erő és az érzet a "Rókyu"-n alapszik.

Metsuke

A "Metsuke" jelentése: "a szemek helyzete". A tekintet irányának megtartása az energiával való összeköttetést eredményezi. Ha a tekintet nem fókuszált, akkor a periférikus figyelem megőrizhető.

A tekintet irányultságának hosszabb megtartása vagy a vizuális koncentráció (pl. egy gyertyalángra) sok meditációs formában bevett elem.

Aiki

Az "Aiki" a "Daito Ryu" és minden ebből származó irányzatnak az alapelve, amelyekhez az aikidó is tartozik. Azonban megtalálhatjuk ezt a koncepciót a kardművészetben is pl. az "Itto-ryú"-ban, ami "Aizu"-ban a "Daito Ryu"-val összefüggésben állt.

Technikai síkon az "Aiki" jelentése a támadás ritmusával történő egyesülés. Ez képezi az alapját egy technika sikeres végrehajtásának. Alapvetően szükséges ehhez az érzékelés nyitottsága ("Munen muso" - "minden zavaró gondolattól mentes szabad állapot"), éppúgy a légzés ("Kokyu") a harci kiáltás ("Kiai") egységében. Azt mondják, hogy az "Aiki" és "Kiai" a belső, illetve a külső aspektusa ugyanannak a dolognak.

Pszichológiai síkon jelentése: a másik ember iránti empátia, érzékenység. Ezen a mechanizmuson alapszik az aikidó gyakorlása, a gyakorló saját személyiségét ezzel békessé alakítja.

Szelemi szinten végülis az "Aiki" vagy a "Takemusu Aiki" jelentése a belső egyesülés minden létezővel, a természettel, az eredettel, az egész univerzummal. Ez az egység sok keleti Hagyomány célja. A "Yoga" fogalma szintén erre utal.

---

Aikido alapok

Alapfogalmak

Forrás: http://ogidojo.uw.hu/

---

A következő alapfogalmakat nehéz lefordítani. Megérteni és megérezni csak az edzés hosszú folyamán lehet és ez csupán a hallgató szintjétől függ, ami mindig más és más.

AIKI

Az ellenfél feletti kontroll a lélek erején keresztül.
Ueshiba Morihei azt mondta: "Az aiki az a művészet, amikor a pillantásoddal legyőzöd az ellenfeled." Ueshiba Kisshomaru is azt írta az aikido történetének ismertetésénél, hogy: "Visszatekintve a régi feljegyzésekre és iratokra, néhány esetben olyan kifejezésekkel találkozunk, mint aikitechnika, aikidobás, de ezekhez csak nagyon elvont értelmezéseket adtak, például olyat: vigyázz, ne kerülj az ellenfél aikihatása alá. Ilyen szavak valódi jelentése teljesen bizonytalan." Többen az aikit természetfeletti képességekkel azonosították: "A teljes aikiképesség birtokában az ember lát a sötétben, meg tud állítani valakit, meg tudja fékezni a felé sújtó kardot".
Az aiki: valós önbizalom befelé, tekintély kifelé. Az aiki kezdeti stádiumához szükséges önbizalom alapját általában egy technika teljes elsajátítása adja. A technika teljes elsajátítása és a vele együtt megerősödő önbizalom nyomán az aiki is kifejlődik.

ENZAN NO METSUKE

Messzi hegyekre tekinteni. Ennek a jelentése az, hogy a tekintetünket a messzeségbe irányítjuk. Nem vakon bámulni, hanem mindenre egyformán nézni. Ez csak a távolság és az időzítés befogadására kell. Az ellenség, amely előttünk áll, a mi életterünk és látóterünk középpontjában kell, hogy legyen.

DAI KYO SOKU KEI

Nagy, erős, gyors, folyamatos. Ez a négy legfontosabb jellemzője a hosszú kard technikájának, amelyeket a tanulónak egymás után kell elsajátítani. Az első szakasz az, hogy széles, nagy mozdulatokkal kell dolgozni. Miután minden mozdulat széles, erős is lesz. Egyszer megérezve a belső erőt, elérjük a sebességet anélkül, hogy kapkodnánk vagy sietnénk. Most már, hogy a technika széles, erős és gyors, ezeket össze lehet kapcsolni folyamatos munkával. Csak a kime és a suki által lehet ezeket külön érzékelni.

FUDOSHIN

A fu a tagadást, a do a működést, mozgást, a shin a tudatot jelenti. Ez nem a szó szerinti fordítás szerint értendő. Pont fordítva a tudat, a lélek amelyiknek a folyása zavartalan és megszakíthatatlan.
A rendíthetetlen tudat, melyben az elhatározott szándék mindenek fölé emelkedik. Az embert az események nem irányítják, hanem ő kontrollálja azokat. A harci művészetekben a rendíthetetlen tudat leginkább az akarattal és az elhatározás szilárdságával rokon.
A fudoshin csak nagy erőfeszítések árán érhető el, de csak az erőfeszítés nem elegendő. Dolgozni feleslegesen ugyanolyan káros, mint nem dolgozni.
A fudoshinnak két munkaterülete van: a fizikai (testi) és a szellemi (a tudat). Ezeket együtt kell fejleszteni. Hiába építettél erőnlétet és kitűnő technikát, ha a szellemi oldal lemaradt és sebezhető vagy a lelkedben, mindaz, amit nagy erőfeszítések árán felépítettél, a legkisebb lelki megingásnál semmivé válik.

FUDOTAJ

A fudotaj mozdíthatatlan testet jelent. Gyakorlati értelemben olyan testtartást, ami úgy álló helyzetben, mint mozgásban kiegyensúlyozott és stabil.
A fudotaj mozgásban: a harcos gyors, dinamikus és egyensúlyát mindig megőrző helyzetváltoztatásaiban nyilvánul meg. Gyakorlatilag a feje és a törzse mozgás közben is függőleges síkban marad, nem billeg, sebesen lép apró lépésekkel, közben bármikor villámgyorsan fordul, irányt változtat. A fudotaj jellegzetesen japán harci mozgásformát eredményezett, ahol a sallangok lecsiszolódtak, és a művészi egyszerűség csodálatos eleganciával párosult.

FUKAKU

Ez a fogalom leírja a tanuló karakterét és attitűdjét. Ez csak hosszú és kemény edzési évek alapján alakul ki. Ezt lehetetlen leírni, de körülírással megközelíthető és érthetővé tehető mások számára.

GOJO

A Harcos öt erénye, amely az igaz embert jellemzi: Jóindulat, Igazság, Etikett, Tudás és Bizalom. A jóindulat (nin vagy jin). Az igazság (gi). Az etikett (rei). Ezek az univerzum törvényein alapulnak, mivel mindenki és minden ugyanannak az univerzumnak a része. A tudás (chi) nem a kapott tudás. A világ egy és oszthatatlan, így a tudás és minden más az univerzumban is. A felelősség (shin) nem szabályok szabta felelősség. Csak mi és nem más határozza a felelőségtudatunkat az előző négy erény alapján.

JO HA KYU

Ez a fogalom a No színházra is jellemző. Leírja a cselekvést a maga fokozatos folyamatában mint előkészítés, megértés és elvonatkoztatás. A lábmunka (ashi sabaki) ugyanolyan a iaidóban, mint a No színházban. Mind a kettőnél ugyanazzal a drámai erővel kell lejátszani a színdarabot, illetve a formagyakorlatot.

KAN - KEN

Mindent látni anélkül, hogy bármit is elárulnánk. Ez a muga-mushin alapján áll és a metsuke alapelve. Ez idővel kialakulhat és akkor tudatunk nem fog tükröződni a szemünkben. "A szem a lélek tükre" nem áll erre, mivel a ken elve az üresség. A kan az intuíció, amely akkor működik, ha szellemünk nem a szemünkön keresztül jut kifejezésre, hanem szabadon mozog a testükben. Aki birtokolja a muga-mushint és a fudoshint, képes használni a kant, a hatodik érzéket.

KASSO TEKI

Ennek jelentése, az elképzelt ellenfél. Ez nemcsak a távolságnak és a helyzetnek az értelmezése, hanem a hatásfoknak is. Például miután vágtunk, fog-e az ellenfél hátrafelé mozdulni, vagy egyenesen leesni, esetleg oldalra fordulni. Vagyis az akciónk értelme függ az ellenfelünk testének méretétől, helyzetétől és mozdulataitól.

KIGURAI

Ez az a képesség, amely azzal a tudással alakul ki, ahogy használni tudjuk a kardot arrogancia nélkül. Ez a leírása annak, hogyan lehet megelőzni az esetleges ellenfél támadását.

KI KEN TAI ICHI (SHIN GI TAI ICHI)

Energia (szellem), kard és test egyszerre. Ez a koordináció jellemző azokra a kardforgatókra, akik teljes koncentrációban dolgoznak. A módja, hogy letesszük a lábat ugyanabban a pillanatban, ahogy vágunk és lélegzünk. Később ez sajátunk lesz, egyszerű belépés.

KIME

A figyelem összpontosítása, aminek a legmagasabb foka a tudat eggyé válása a céllal. A harcos tudatában minden kialszik, csak a cél világít élesen. Enélkül az életféltéssel kapcsolatos zavaró gondolatok minduntalan akadályozni fogják az igazi koncentrációt. Az igazi koncentráció az, ha az alkalmazott technikánál a harcos igazán jelen van, és így testileg, lelkileg, érzelmileg teljesen az akción belül marad. A koncentrációs képesség nem függ az intelligenciától. Gyakorlását egy-két kiemelt alaptechnika számtalan ismétlésén keresztül lehet megvalósítani. A változatosság érdekessé teheti a gyakorlást, de nem fejleszti a koncentrációt.

KIRYOKU

Az energia kiterjesztése. Amikor ki ken tai ichivel, jo ha kyuval és seme-vel meghatározzuk a támadást, miközben kigurait és fudoshint adunk elő, olyan érzés lesz megállíthatatlanul körülöttünk, hogy az ellenfél nem lesz képes válaszolni.

KOIGUCHI NO KIRI GATA

Ez az a technika, ahogy a kezek érkeznek és megfogják a tsubát és a tsukát. A módszere és útja az, hogy kitoljuk a tsubát és kifelé fordítjuk és váltjuk bal kézről a jobb kézre a kihúzás kezdetét.

KOKORO

Erre nincs egyszerű szó a magyar nyelvben, ezért sokszor fordítják "szellem"-nek, "szív"-nek vagy "tekintély"-nek. Ez az a fajta attitűd, mint tisztesség és hazaszeretet, amely magába foglalja a tekintélyt.

METSUKE

A metsuke szó szerint a nézés elhelyezése.
A szó értelmezése a következő: me - szem, tsuke - szúrás, döfés. De inkább a vizuális koncentráció a lényege. A metsuke, a zanshin legkönnyebben észrevehető eleme. A tekintetnek magába kell foglalnia a teljes ellenfelet vagy ellenfeleket, elkerülve azt, hogy megállapodjék egy-egy különös részleten (szemek, kezek, kard, ruha stb.).
Minden kata lezajlását követően a tekintetet az ellenfél vagy ellenfelek mozgásának megfelelően kell elhelyezni és követni azt vagy azokat elestükben.

MISOGI

A megtisztulás, a shugyosa megformálásának egyik eszköze. Eleinte csoportban kell gyakorolni az edző vezetése alatt.

MUGA-MUSHIN

A mushin a tudat csendje, hirtelen érkezett a sok munka és erőfeszítés után. Az a csend, ami éppen a legélesebb akció kirobbanását teszi lehetővé. A fogalmat úgy is magyarázzák: munen musin, vagyis sem eszme (elképzelések), sem tudatosság. Arra gondolni: "Nem szabad gondolni semmire se", nem az út a muga-mushinhez. Harcolni a gondolatok ellen hiábavalóság. Azok jönnek és ugyanúgy elmennek, ahogy jöttek. Aki harcol ellenük, nem értette és nem birtokolja a fudoshint.

MUSIN

A musin a tudat csendje. Az a csend, ami éppen a legélesebb akció kirobbanását teszi lehetővé. A fogalmat úgy is magyarázzák: munen musin, vagyis sem eszme (elképzelések), sem tudatosság.

JUNANSHIN (NYUNANSHIN)

Ez a fogalom junan - rugalmas, képlékeny és shin - tudat, ész együtt, junanshin vagy nyunanshin mint alapeszme meghatározza azt a magatartást, amely nélkül nincs fejlődés a harcművészetek terén. Hogy ezt elérjük követni kell az öt alaphozzáállást. Ezeknek a megállapítása a régmúltban történt meg és a mai napig érvényben vannak a következő sorrendben: 1. Türelem, 2. Bizalom, 3. Alázatosság, 4. Rugalmas tudat, 5. Nyitottság.

KI - AI

Ki: energia, ai: harmónia. Ez fontos eleme a keleti harcművészeteknek és a zanchin összekötő eleme a kotaiból a jutaiba. Ki - ai tükrözi a jelen állapotunkat (hozzáállásunkat). Ez nemcsak egy hangos kiáltás, hanem az egyén mélységéből kitörő energia hangjele. Ennek a hangjelnek az intenzitása fontos és nem a hang ereje. A ki - ai segíti a testünket fizikai oldalról egységesíteni: levinni a súlypontot, feszesen tartani a seika tandent és koncentrálni a test energiáját egy pontban akkor, amikor ez szükséges. A ki - ai tükrözi pszichénket is. Tudunk-e koncentrálni eléggé, egyesítve az energiánkat.
Ez az elem szorosan összekapcsolódik a kimével.

KI

Valószínűleg ez a japán harcművészet legfélreértettebb fogalma.
A ki egyszerűen életerőt jelent, az élő szervezet általános tulajdonságát, az élet aktivitását. Az életerő nem valami pontosan meghatározható szubsztancia, hanem a japán harcművészetben is egy tág, bizonytalan fogalom.
"A kardvívás alapvetően az életerő gyakorlása, ezért kezdettől fogva a technikák gyakorlásán keresztül történik kifejlesztése. Értelmetlen dolog a KI-t a technikáktól külön gyakorolni."

KIME

Ez a fogalom szorosan összefügg a kiai koncepciójával. Az energia (ki), a fegyver és a test (tai) együtt és egyszerre működik. Teljes koordináció és állandó kontroll a környezetre.
A kifejlesztett kimét három dolog jellemzi:
- Kitűnő kontroll minden technikánál, meglepő pontossággal.
- A kime alatt a budoka kitűnő egyensúlyban van és mentálisan készen áll más támadásnál más technika alkalmazására, adaptációra.
- Amikor a kime kifinomult, a budoka képes lesz megállni a kime bármely pontján anélkül, hogy megsejtesse a következő technikát.

MA - AI

Ma: távolság, Ai: harmónia. Mint a zanshin egyik eleme a ma - ai is összetett. Négy fő eleme: 1. Ahogy a fegyvert fogjuk, 2. A fegyverek közti különbség, 3. A monouchi használata, 4. Az ellenfelek közti távolság. A távolságnak három fajtája van: 1. toma, 2. chikama, 3. uchima

RIAI

Ri: ész, elme. ai: harmónia. Ez azt jelenti, hogy érteni kell, mit szeretnénk csinálni. A legnagyobb része ennek a kasso tekki. Ez nem csak az ellenfél kezdő vágását tartalmazza magában, hanem hogy lehet azt megelőzni, kik vannak közel hozzánk és még néhány különleges részlet, melyek meg vannak határozva a formagyakorlatokban.
A külső szintnek három összetevője van: távolság, tárgy, jó pillanat.
A távolság - ha kicsi vagy nagy a távolság, a "vágás" elveszíti az értelmét.
A tárgy, a célpont - szintén logikus tudni, merre és mit támadunk.
A jó pillanat (időzítés) - ez a riai legnehezebb aspektusa. Átfogni a világot és csak minimálisan szükségeset tenni.
Belső szint - Az alapelvek univerzális volta. A tér-idő egysége, a jó pillanat sokévi edzés és munka után érhető el és érthető meg. Ennek formája a ki-musubi és ki-awase. ki-musubi az energiák összekapcsolása. Ki-awase az energiák harmóniája. Kivárni a legutolsó pillanatot, és csak a szükséges mozdulat megtétele az igazi. Anélkül az egész csak egy bohózat marad.

SATSU JIN KEN (KATSU JIN KEN)

Amikor gondolat vagy fegyelem nélkül alkalmazzuk a kardot, leépítő hatással lesz és ezt az életet elvevő kardot nevezzük satsu jin kennek.

SEI TO DO

Az összes harcművészet fő tárgya a sei to do ritmusának a törvénye.
Technikai kivételezése a seinek a kamae-nál kezdődik és a gyakorlat végéig tart, kitűnő zanchin mellett. A do elve a gazdaságos (minimális) mozgáson áll, anticipálva és egyidejű kiai, illetve kime mellett.
Az életben ez adja meg a dolgok értelmezését: pihenés - munka, alvás - ébrenlét. Helyet, teret adni, mert anélkül meghal a mozgás, az élet. A mai világban ez óriási problémát okoz: a túlhajszoltság, amely stresszhez vezet, a család fogalmának a szétesése és így tovább. Önmagában a sei to do nem eredmény vagy bukás, de mégis rajta áll a budóban a fejlődés.

SENSEI

Sen: előtt, sei: született, más szóval aki korábban született. Az igazi mester nagyon ritka. Sokan (milliárdok) sose indulnak útra, milliók elkezdik járni, de abbahagyják és csak pár ezren járják végig. Akik végigjárták, elérték a dót (satori), azok lehetnek az igaz mesterek. Akik fönt vannak a csúcson, azok látják az egész környéket és habár nem voltak mindenhol, mivel látják, tudnak segíteni a megértésben és az akadályok legyőzésében.

SEME

Lökés, nyomás. Az az érzés, ahogy kényszerítjük az ellenfelet hátrafelé, vagy ami még jobb, lefelé. Miközben a testünk és a kard mozdulatait ellenőrizzük a lökéssel, illetve a nyomással hátrafelé, jobban ellenőrzés alatt tartjuk a támadót és elhárítjuk ezáltal a visszatámadás lehetőségét, amikor nyitunk, emeljük a kardot (suki) a végső vágásra (kiri oroshi).

SHIZEI

Az egyenes testtartás a budo alapja. A fej egyenes, enyhén hátrahúzott, a vállak lent és enyhén elől vannak, a csípő laza és enyhén előrehúzott. Az európai ember csak bizonyos idő után tud így beállni, mivel más a mozgása. A keleti ember csípőből mozog, míg az európai vállból. Csak lejjebb tartva a súlypontot és stabil testtartással tudjuk megteremteni az egyensúly állapotát.
Másik fontos oldala a shizeinek a belső shizei. Ez a belső shizei tiszteletet parancsol, méltóságot sugároz, és egyenes emberről vall.

SHU - HA - RI

Ez a fogalom a természetes folyamatról szól: elkezdeni - gyakorolni és mesteri szintet elérni.
Shu jelentése: megóvni, parancsot teljesíteni. Shu az az idő, amikor a tanuló követi az oktató minden instrukcióját kérdés nélkül.
A ha jelentése: elszakadás. Az a stádium, amikor a tehetségesebb tanulók a mesterük (sensei) engedélyével messzebbre, illetve messzebbről néznek arra, amit megtanulnak és amit megértettek. Ezen a szinten lehetőségük nyílik tanítani azokat, akik még a shu szinten vannak.
Nagyon kevesen jutnak el a harmadik, ri szintre. Ez az előző kettő természetes eredménye. A higgadtság, a fudoshin széles látóköre. Amikor a tanuló pontosan megértett mindent és képes lesz a saját lábán megállni és tanítani tud a saját elképzelése szerint.

YOYU

Ez a képesség a jutai szinten érhető el és szorosan összefügg a sei te dóval. A lényege abban áll, hogy teret és időt kell hagyni szabadon. A shugyosa mindent beledob az edzésbe, de ahhoz, hogy fölismerje a dolgok mély értelmét, messzebbről kell szemlélnie. Ez a yoyu, ahol a fudoshin és a muga - mushin zavartalan és nyugodt. Ennek a képességnek az építőelemei a maai, a riai, zanshin és a technikák tökéletes ismerete, tudása. Yoyu nem jellemző az elfoglalt emberekre. Aki átgondolja a dolgokat és nyugodtan cselekszik, rengeteg időt spórol meg magának. Akinek nincs egy szabad perce, az rabja a külső világnak. Ez nem azt jelenti, hogy a lusta ember bírja a yoyut, mivel sokszor intenzív munka szükséges hozzá.

ZANSHIN

Zan: elhagyott, valami mögött, Shin: tudat, ész.
A zanshin összetett fogalom.
A zanshin két részre oszlik: külső zanshin és belső zanshin.
A belső zanshin megértéséhez több idő szükséges. Sok gyakorlás, sok lemondás, a látszat leépítése. A zanshin a befejezés csendje. A harcos az akció után azonnal elvágja az előző pillanat emlékeinek fonalát, hogy tudata rögtön a gondolatoktól mentes éber figyelem - a zanshin állapotába kerüljön.
A zanshin az akciót nemcsak elegánssá teszi, hanem lehetőséget biztosít a további gyors reakcióra, ha a körülmények változnak. Ahogy a cselekvés előtti mushin, úgy a cselekvés utáni zanshin is a teljesség része. Mindkettő a tudat csendjét jelenti.

---

Aikido alapok

Érdeklődőknek

Ha a honlapon olvasható információk felkeltették az érdeklődésedet, akkor itt van még néhány hasznos dolog.

1. Mi az Aikidó?
Az Aikidó egy modern kori japán harcművészet (gendai budo), jelentése: az univerzum mozgatóerejével való egyesülés útja.

2. Hány évesen lehet elkezdeni aikidózni?
Az Aikido Meishin Dojo Sopron 10-14 éves korig a gyerek csoportba, 14-16 éves kortól a junior, 16 évtől a felnőtt csoportba fogad tanítványokat. Sokan felnőtt korban kezdik el a gyakorlást, a mozgásformák jellege ugyanis ezt is lehetővé teszi.

3. Mikor várható a kiöregedés?
Elvileg nincs kiöregedés, az Alapító még 86 éves korában is gyakorolt. A technikák kivitelezése akkor a legjobb, ha minél kevesebb erőt használunk, ezért aikidózhat minden nem és korosztály egyaránt. Idősebbeknél orvosi tanácsot érdemes kérni.

4. Mit kell tennem, ha aikidózni szeretnék?
El kell jönni egy edzésre, és ha tetszik, be lehet állni gyakorolni. Eleinte megfelel egy melegítő, amin nincs sok cipzár vagy kapocs és egy nem túl mintás póló, ill. hozz magaddal papucsot. Később mindenki beszerezhet edzőruhát is, ha tényleg elszántan akarja folytatni tanulmányait.

5. Veszélyes a gyakorlás?
Az Aikidó komoly odafigyelést igényel. Ha kellően ráhangolódsz a technikák gyakorlására, és azt teszed, amit az oktatód mond, nem sietsz tudásodhoz képest, akkor kicsi az esélye, hogy megsérülj. Mindig akkor léphetünk magasabb szintre, ha azt az oktató úgy ítéli meg. A háznak is először az alapját kell felépíteni, hasonlóan van ez a gyakorlással is. Ha erősek az alapok, akkor arra lehet biztonságosan építkezni.
A tanulási folyamat nem könnyű, felelősségteljes oktató, kitartó gyakorló esetén komolyabb sérülés nem jellemző, de néhány lila folt azért várható.

6. Vannak versenyek az Aikidóban?
Nincsenek. Meg kell különböztetni a küzdősportokat és a harcművészeteket. Az Aikidó az utóbbi csoportba tartozik. Az Alapítótól eredő szellemiség nem tűri meg a versenyt, ahol a küzdelem szabályok közé szorított, ill. két ember közül az egyik mindenképpen le akarja győzni a másikat. A mi budónk célja, hogy önmagunkat győzzük le, nézzünk szembe énünk gyenge oldalaival. A mesterek azt mondják, hogy ez nehezebb, mint bárki mással szembenézni.

7. Ha nincsenek versenyek, akkor hogy lehet lemérni a fejlődést?
A tanuló előrehaladását a fokozatok jelzik, amelyekre vizsgázni kell. Kidolgozott vizsgarendszer áll rendelkezésre. A mester fokozatokról az AIKIKAI világszervezet állít ki oklevelet.
A vizsga hangulatához hasonlíthatók még a népszerűsítést szolgáló bemutatók is. Itt a higgadt, nyugodt cselekvést is lehet gyakorolni.

8. Mikor leszek olyan, mint Steven Seagal?
Soha. Legfeljebb akkor, ha kiskorodtól fogva egy nagymester tanítványa vagy és naponta többször edzel hosszú időn keresztül az év minden napján. Viszont soha nem késő elkezdeni harcművészetekkel foglalkozni.

9. Ha elolvasok egy aikidóról szóló könyvet, akkor mindent megértettem? Kezdhetem magas szintű technikákkal?
A szellemiséget meg lehet érteni, dicséretes és szükséges az olvasottság. A technikai oldalt viszont csak kemény munkával lehet elsajátítani. Saját magad érdekében kell az alapoknál kezdeni. Ha megérted a technikák logikáját korántsem biztos, hogy meg tudod formálni őket, ha nem vagy felkészülve. A hatékony fejlődés érdekében először lassan a lényeges elemeket kell tanulmányozni. Türelem!;)

10. Sok fekvőtámaszt kell végrehajtani edzéseken?
Nálunk általában egyet sem, az edzések technikai jellegűek. Erősíteni otthon is lehet, de nem mindegy, hogy hogyan. Ehhez ötleteket adunk bőven. Edzések alatt épp elég okosan két órát végighajtani. A speciális "erősítő" gyakorlatok célja, hogy kimunkáljuk a test egységét és a fontos izomcsoportokra helyezzük a hangsúlyt. A cél, hogy testünk izmai ellazuljanak, a fekvőtámaszok csak elmerevítenének. Az Alapító idősebb korában utálta a fekvőtámaszokat, mert a mozgáskor ott az izmainkat kell használni, bár kétségtelen, hogy fiatal korában ő is sok erősítő gyakorlatot végzett. A harci művészetekben a gazdaságos mozgás kialakítása a cél. Ehhez a lehető legkevesebb izomerő befektetéssel kell a lehető legnagyobb hatást elérni. A technikák végrehajtásához a légzési erő, időzítés, jó távolság, helyes testtartás elsődleges. A fizikai erőt száműzni kell a vállövből. Erőteljesen, rugalmas dinamizmussal kell dolgozni, ám ez nem egyenlő a test megfeszítésével vagy teljes ellazításával!
Szabadidejében mindenkinek érdemes néhány fizikai erősítő gyakorlatot okosan végrehajtani. Számunkra a lényeg, hogy az erősítés ne menjen a mozgékonyság kárára.

11. Mivel kezdődik a kezdő oktatása?
Sokféle oktatási módszer létezik. Célszerű az alapmozgások és eséstechnikák biztos elsajátítása után alaptechnikákkal folytatni. Mindenki saját képességei szerint tud haladni, nem kell versenyezni a másikkal. Mindenki saját fejlődése miatt tanul, ebben persze kiváló ösztönző erő edzőtársaink fejlődésének figyelemmel kísérése. Mindenki erőt meríthet a másik lelkesedéséből.

12. Miért kell sokat gyakorolni az eséstechnikákat?
A haladóbbakkal való gyakorlás előfeltétele, hogy képes legyél végrehajtani többé-kevésbé biztonságos gördüléseket előre, hátra. Ezeket képességgé kell fejleszteni a továbbiakban, hogy minél természetesebbé, biztonságosabbá váljon a gyakorlás során. A cél az, hogy ne fájjon az esés, innentől kezdve válik igazán élvezetessé az edzés. Az Aikidó kondicionáló hatása a védő-támadó munka dinamikus váltakozásából ered, ezért mindig gyakorolni kell, hogy állóképességünket fejlesszük.

13. Mekkora az izületek terhelése az edzés során?
A technikákban vannak izületi feszítésen alapuló mozgásformák, de ezeket kellő óvatossággal illik kivitelezni. A mozgásokat úgy fejlesztették ki, hogy az egyensúly kibillentése után körkörösen lehessen velük a társunkat leszorítani, vagy megdobni és leszorítani. Mindenkivel a tudásához képest kell bánni. Egy kezdőt felelőtlenség, ill. teljesen felesleges erőteljesen megfeszíteni, vagy megdobni.

14. Alkalmas az Aikidó önvédelemre?
Az Aikidó, mint ahogyan a többi harcművészet is, hatékony önvédelmi forma. Azonban ez a tulajdonsága csak hosszas, kitartó gyakorlás után jelenik meg kifogástalanul. Bármely harcművészet kezdőjének könnyen meglepetésben lehet része, ha az adott szituációban, az edzőteremben megszokott stílusban és technikával próbál reagálni. Mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodni, ha szükséges azonnal váltani kell a technikák között. Az elmének nem szabad leragadnia egy-egy elképzelésnél. A mesterek szerint az ellenfél akciója a védő elméjében tükröződik és erre a válaszoknak természetesen kell "végrehajtódniuk". Ez a képesség csak hosszas, megfelelő gyakorlás után válhat sajátunkká is. Amíg nincs meg a test feletti teljes tudatosság, addig nem érhetjük el gondolat nélküli helyes cselekvés állapotát. Ezért is gyakorlunk rendíthetetlenül.

15. Az önvédelem a végső cél?
Nem. A Mesterek elmondása szerint ez csupán a gyakorlás mellékterméke. A fő cél a harmonikus egyéniségek kialakítása, az edzéseken megszerzett tapasztalatokat, döntőképességet, kitartást, természetes tartást, fejlett érzékeket, életerőt, toleranciát és türelmet kell átültetni a mindennapi életbe. A harcművészet gyakorlója megszerez egy stratégiát a hétköznapokhoz. A mai világban semmi értelme csak harci technikákat tanulni, ha a szellemiséget nem tudjuk az edzésen kívül is alkalmazni.

16. Milyen övszínek vannak?
Több jelölési rendszer létezik a fokozatokra. Nálunk a következő érvényes: tanulófokozatok (kyu) - fehér öv, utolsó két tanulófokozat - barna öv, haladó és mester fokozatok (dan) - fekete öv. Gyermek fokozatoknál színes öveket adunk.

17. Nők is gyakorolhatják az Aikidót?
Igen! Az Aikidó technikái úgy vannak megalkotva, hogy kis erővel is végre lehet hajtani őket, annál jobb, minél kevesebb erőt használunk. A nők a tanulás szempontjából előnyben vannak. Mivel fizikai erejük nem akkora, mint a férfiaké, ezért a mozgástanuláskor a helytelen mozgások esetén nem tudnak a fizikai erejükre támaszkodni, hogy mégis végrehajtsák a feladatot. Nekik már a gyakorlás kezdetekor a korrekt irányokon, erőelvezetéseken kell dolgozniuk. Ezért egy darabig gyorsabban fejlődhetnek, mint a férfiak. Aztán mikor a férfi edzőtársak is megértik ezt a tanulási módszert, együtt fejlődnek tovább.

18. Lehet-e fogyni és erősödni Aikido edzéseken?
Igen. A mozgás helyes táplálkozással a súlycsökkentésre is alkalmas. Túlsúlyos embereknek különösen hatékony, ha éhgyomorral jönnek el edzeni. Edzés előtt érdemes másfél órával enni valami könnyűt, ill. fél órával inni.
Az izomzat fejlődése megfigyelhető, valamint a test rugalmasabbá, a tartás egyenesebbé a mozgás könnyedebbé válik a gyakorlással. De senki ne várjon el kidolgozott testépítő izomzatot. "Egy harcművészen nem szabad észrevenni, azt, hogy harcművész."

19. Mennyibe kerül a felszerelés?
Ha valaki elszántabb gyakorlásra adja a fejét, akkor érdemes beszerezni gyakorlóruhát. Ennek ára mérettől, márkától függően 7-15 ezer forint között mozog. Ez több évre szól.

20. Mennyit lehet edzeni egy hónapban és hol?
Tekintsd meg az edzésidőpontjainkat. Jó idő esetén mód van szabad téri friss levegőn való gyakorlásra is. Az edzések alatt pusztakezes és fegyveres (kard, bot) gyakorlás zajlik.

21. Mi történik, ha néha nem tudok eljönni edzésre?
A gyakorlásnak csak úgy van értelme, ha rendszeresség kerül vele az életünkbe. A kezdeti időszakban az alapok tanulásakor jobb, ha nem hagyunk ki edzést, de utána nem tragédia, ha elmarad egyéb elfoglaltság miatt pár alkalom. Mindenkinek adódhat olyan helyzet, hogy néha ki kell hagynia gyakorlást. A heti egy-két edzés is rendszeresnek számít, lehet fejlődni vele. Lényeg, hogy ne szalasszuk el a lehetőséget, aknázzuk ki teljes mértékben, ha már belekezdtünk és egyszer talán fontos része lesz életünknek az aikidó. Rengeteg hasznos dolgot tartogat számunkra az edzés, szert tehetünk a kommunikáció egy különös formájára, a távlatok és a fejlődés végtelenek...

Sok sikert és kitartást kívánok a gyakorláshoz:
Polgár András

Ha kérdésed, vagy ötleted van a honlappal kapcsolatban, vagy további felvilágosítást szeretnél kérni, akkor írj az meishindojo(kukac)gmail.com címre!

O-sensei tanításai

"Állj az igazi ürességben és túllépsz életen és halálon. Ez az Aikido esszenciája."

"Ha nem kapcsolódsz az Igazi Ürességhez, sohasem leszel alkalmas arra, hogy az Aiki útját megismerd."

"Ég, föld és ember harmóniáját őrzi meg az Aikido. A nagy tengernek hangja boldogságról, üdvről szól."

"Amikor lándzsák erdejében állsz, és csak egymagadban vagy, legyél biztos benne, hogy saját szíved a pajzsod."

"Sok vonulató, határtalan Aikido! Fénnyel telíti a világot és minden embernek testét, lelkét."

"Gyakorold szívvel a technikákat! Ettől lesz hited saját fejlődésedben és a dolgok változásában."

"Az emberi lény szíve nem különbözik ég és föld lelkétől. Gyakorlás közben mindig tartsd szellemed ég és föld, tűz és víz, jin és jang metszéspontján."

"Légy éber, akkor is, ha egy kihívód van. Az Eggyel harcolj ha szembeszállsz mindennel! Ez a harcos ösvénye."

"Ha te az Aiki égi technikáinak mestere leszel, nem lesz olyan ellenfél, ki meg tudna támadni!"

"A Nap, a Föld és a Hold harmóniába kerülnek a Híd fölött. Az óceán a hegyi visszhangnak útja."

"A magasztos szív tisztán és fénylőn ragyog. Sehol nem enged teret a sötétségnek, nem rakhat benne fészket."

"Az Aikido, egy ritka virág, amely most nyílik szerte az univerzumban. Kezünkbe adja az eszközt, hogy a sötétség és tudatlanság kőajtaját kinyissuk. Derék emberek összefogásával a mindenütt halállal és rombolással szennyezett világ még egyszer fürdeni fog az igazság és szépség napsugaraiban."

"Vibráló élet kering és virágzik a tágas világban: a léleknek Aikija az Ég lebegő hídja."

"Tudd meg hát bátran: élettel és halállal nézel most szembe! Az ellenfél csak ritkán enged visszavonulást."

"A Nap, a Föld és a Hold harmóniába kerülnek a Híd fölött. Az óceán a hegyi visszhangnak útja."

"Isteni része testnek és léleknek az Aiki pengéje. Fényesítsd és ragyogtasd hát ezen a világon!"

"Az ég és a föld lényegéből felépült kereszt ösvénye: a világharmóniát megkötő Lebegő híd."

"Azoknak, akik az Aikidót gyakorolják, sohasem szabad elfelejteniük, hogy a tanításnak bele kell kovácsolódnia az ember legbelsejébe. Mindig tartsd észben a teremtés isteni működését a kezdetektől a végig, és szüntelenül tanulj az istenektől. Tedd az egész világegyetemet a dojóddá. Ez a budo magasztos értelme."

"Az ecset és szó tudása nem érhet fel ám az Aikihoz. Egy hang sem kell, hogy elérd a megvilágosodást."

"Az Aiki révén mozgassunk minden erőt, s lelkünk megnyugszik. Így kerüljünk összhangba gyönyörű világunkkal."

"Hegyek és vizek közt állj. A sziklák hangja tisztán csendül a hegyeknek vizében, ha nem is hallja senki sem."

"Jobb kezedben a jang ereje legyen, a bal meg változzék jinné. Így irányítsd az ellenfeled mozgását."

"Midőn a harcos szemben áll az ellennel, a technikák mind egységes tanítássá kovácsolódnak össze."

"Az égben és földön minden lélegzik. A légzés a szál, ez köti össze a teremtést. Amikor az egyetemes lélegzetben a változatok miriádja érezhető, akkor születnek meg az Aikido egyéni technikái."

"Miért bámulnád mereven ellenfeled kivont pengéjét?! A keze árulja el, hova kell lesújtanod."

"A jobb és a bal harmónikus működése szüli meg az összes technikát. A bal kéz közvetlenül találja szembe magát élettel és halállal, a jobb pedig irányítja."

"Hang láthatatlan, és a szív sem hallható. A kardforgatást a világot teremtő istenektől tanuljuk."

"Ti, útonjárók! Állhatatos munkával fényesítsétek az Aikit, mert ereje mindent harmonizáló."

"Hegyek és vizek közt állj. A sziklák hangja tisztán csendül a hegyeknek vizében, ha nem is hallja senki sem."

"Kelj fel korán és köszöntsd a Napot. Lélegezz be, és hagyd, hogy a világegyetem végéig szárnyalj; lélegezz ki, és hozd vissza magadba a kozmoszt. Azután lélegezd be a föld termékenységét és rezgését. Végül keverd össze a Föld Lélegzetét a sajátodéval, ez válik az Élet Lélegzetévé. Tested és lelked örvendezni fog, a depresszió és a szívfájdalom eloszlik és eltölt a hála."

Szótár

A... B... C... D... E... F... G... H... I... J... K... L... M... N... O... P... Q... R... S... T... U... V... W... Y... Z...

Forrás: Hompage des Österreichischen Aikidoverband, Lexikon (http://www.aikido.co.at/german/lexicon/)	Fordította és kiegészítette: Polgár András
A Hepburn átírás szerint:	ts-c, ch-cs, z-dz, j-dzs, y-j, sh-s, s-sz, w-v
A
Ai	Harmónia.
Ai hanmi katate dori (kosa dori)	A csukló megfogása keresztállásban, jobb-jobb, ill. bal-bal.
Aiki Budo	Az aikido egyik elnevezése a világháború előtt.
Aikido	A harmónikus erő útja (a Ki-vel).
Aiki-jo	Jo-val (bottal) kivitelezett Aikido technikák.
Aikiken	Ken-nel (karddal) kivitelezett Aikido technikák.
Aite	Ellenfél, partner.
Arigato	Nagyon köszönöm.
Ashi	Láb.
Atemi	Ütés.
Atemi waza	Ütéstechnikák.
Ato	Utasítás: Hátrafelé!
Awase	Harmónia.
Ayumi-Ashi	Normál járás, egy előrelépés megnevezése.
B
Bo	Harci bot, a viselője szerint 170-180 cm hosszú, ellentétben az aikidóban használatos Jo-val, amely 128 cm hosszú, használója magasságától függetlenül.
Bokuto/bokken	Fakard.
Budo	A Harcos Útja, minden japán harcművészet gyűjtőfogalma.
Bushido	A szamuráj becsületkódexe.
C
Chudan	Irány: közép. Pl.: megfogás, ütés, kardtartás esetén.
Chudan Tsuki (Mune Tsuki)	Ütés ököllel a has irányába (középre).
Chuden	Egy hagyományos fokozat megjelölése. Biztosítja, hogy birtokosa az "Út felét megtette" (összehasonlítva kb. a 3. dan fokozatnak felel meg).
D
Dan	Tanár fokozat.
Deshi	Tanuló.
Do	Út.
Dojo	Az út gyakorlásának a helye. A Budoka edzésének a helye.
Dojo-cho	Dojo vezető.
Domo	Köszönöm.
Domo arigato	Nagyon köszönöm.
Domo arigato gozaimasu	Nagyon köszönöm (valamiért, ami éppen történt).
Domo arigato gozaimas'ta	Nagyon köszönöm (miután megtörtént valami, bemutattak valamit, ill. az edzés végén).
Doshu	A Hombu dojo vezetője Japánban.
Dozo	Kérem, tovább.
E
Eki tai (ryu tai)	Edzés ill. munka módszer, dinamikus, 3. szint.
Embu	Bemutató.
Embu gi	Bemutatóra, előadásra használt ruházat (eltérő a gyakorlóruházattól).
Empi	Könyök.
Empi uchi	Ütés könyökkel (Atemi).
Eri	Gallér.
Eri dori	A gallér megfogása előről egy kézzel.
F
Furi tama	Bemelegítő gyakorlat: az összezárt kezek rázása a Hara előtt (Ame no torifune gyakorlatban).
Fuku-Shidoin	Edző asszisztens.
Futso-geiko	Edzésmódszer: A gyakorlók fokozattól függetlenül felváltva ismétlik a tanár által bemutaott technikát.
G
Ganseki otoshi	Aikido dobástechnika: "a kőszikla átdobása".
Gashuku (geiko)	Edzésmódszer, ahol a gyakorlók nemcsak együtt edzenek, hanem együtt is laknak és étkeznek.
Gedan	Irány: alsó vagy mély. Pl.: ütésnél, kardtartásnál.
Gedan Tsuki	Alsó ütés.
Giri	Általánosan a munka megnevezése.
Go	Szám: 5.
Gokaku-geiko	Edzésmódszer: azonos fokozatú gyakorlók technikai tesztelése blokkolás nélkül. Elsősorban a nehéz és ritkán bemutatott technikák gyakorlására.
Gokyo (Gokajo)	Aikido leszorítási technika: az 5. tanítás, késsel támadó lefegyverzésére szolgál.
Gomen nasai	Bocsánat, sajnálom.
Goshi (Hakamán)	A Hakama hátat támasztó része.
Gyaku	Fordított, egymással szemben lévő oldalak (pl. bal, jobb).
Gyaku hanmi katate tori	A kezek/csuklók megfogása (jobb-bal vagy bal jobb).
Gyaku-Tsuki	"Ellentétes oldalú ütés ököllel." Ütés azon az oldalon, ahol a láb hátul van, pl. ha jobb láb helyezkedik el elől, akkor bal kézzel történik az ütés.
Gyokuza	A császár díszhelye egy Dojoban.
H
Hachi	Szám: nyolc.
Hai	Igen.
Haishin undo	Ellazító-, nyújtógyakolrat.
Hajime	Utasítás: Rajta!
Hakama	Hagyományos japán nadrágszoknya szerű viselet.
Hanmi	Állás: általános alapállás az aikidóban, ill. a test helyes tartása is.
Hanmihandachi waza	Olyan technikák, amelyeknél a végrehajtó térdel, a támadó áll.
Happo	8 irány. (Technika, amit mind a 8 irányba végrehajtanak: pl. Happo giri - kard vágások 8 irányba.)
Hara (Seika tanden)	A test súlyközéppontja (a test központja), a köldök alatt három ujjnyival található pont.
Hasso gamae	Állás: a kard a fej jobb oldalán van, a bal láb elől.
Hayaku	Utasítás: Gyorsan!
Henka	Változat.
Henka waza	Általában egy technika változata.
Hidari	Bal.
Hiji dori	Megfogás: a könyök megfogása előről.
Hikitate-geiko	Edzésmódszer haladó partnerral.
Hitoemi (hitoe-mi)	Háromszögállás (Ura sangaku). Szó szerint: éber oldalt állás.
Hitori-geiko (-waza)	Edzésmódszer partner nélkül.
Hombu Dojo	Az aikido világhírű tókiói főhadiszállása. Alapította: Morihei Ueshiba.
Hon-ate	Ütés, amely célja az ellenfél megsebesítése.
I
Iai goshi	Állás: könnyedén a térdekre engedett stabil pozíció.
Ichi	Szám: egy.
Iie	Nem.
Ikki-ni	Hirtelen lélegzetvétel.
Ikkyo (Udeosae; Ikkajo)	Aikido leszorítási technika: első tanítás.
Ikkyo Dosa	Bemelegítő gyakorlat, a kard emelése.
Ima	Most.
Ippan-geiko	Edzésmódszer: normál edzés, a technika bemutatása és utánzása.
Irimi	Belépés.
Irimi Nage	Aikidó dobástechnika (irimi - belépés).
J
Jo	Fa bot (128 cm hosszú). Másik neve "Yon shaku bo" vagyis "négy shaku hosszú bot", egy shaku kb 30-33 cm-t jelent. A Jo hossza a Bo-val ellentétben nem függ a használója testmagasságától.
Jo dori	Fegyvertelen védekező technikák bottal történő támadás ellen.
Jodan	Irány: felső. Pl. ütésnél, kardtartásnál.
Jodan tsuki	Arcra mért ütés ököllel.
Joeseki (Joseki)	A dojo dísz oldala, díszfala.
Joseki ni rei	Meghajlás a dojo díszfalának irányába.
Ju	Szám: tíz.
Ju tai	Edzés ill. munkamódszer, dinamikus, 2. szint.
Juji	Kereszt.
Juji Garami	Aikido dobástechnika. Dobás a karok keresztezése után, azok átfordításával.
Jyu-geiko (Jiyu waza)	Edzésmódszer: szabadon gyakorlás egy téma, alapelv kiválasztása után (nem Jyu waza).
Jyu waza	Edzési forma: szabad technikák.
K
Kaeshi	Visszaadni, visszafordítani.
Kaeshi waza	A fordítás, "kontra" technikák általános neve.
Kagamibiraki	Jap., újévi ünnepség.
Kaicho	Egy aikidó iskola vezetője (vagy egy szervezeti egység vezetője).
Kaiten	Mozgásforma (körkörös).
Kaiten nage	Aikidó dobástechnika.
Kakari-geiko	Edzésmódszer, amely esetén több uke támad folyamatosan egy torit.
Kamiza	Tulajdonképpen "Magas Fal", a Dojo dísz oldala.
Kamiza ni rei	Meghajlás a Kamiza felé.
Kamae (Gamae)	Tartás, kiindulási pozíció.
Kancho	Egy aikidó iskola vezetője (úgysmint az épület vezetője).
Karuma	Állás (mint Waki gamae), a kard vízszintes.
Kasumi	Állás: karok keresztezve.
Kata	Lefektetett mozgásforma, formagyakorlat (pl. Jo kata).
Kata tori	Megfogás: egyik váll megragadása gyaku hanmiban.
Kata tori men uchi	Megfogás: egyik váll megragadásával egyidőben ütés az arc irányába.
Katame	Rögzíteni.
Katame waza	Technikák, amelyek leszorítással végződnek.
Katana	Jap. kard (kb. 100 cm).
Katate ryote tori (Morote Dori)	Megfogás: egy csukló lefogása mindkét kézzel.
Katate tori	Megfogás: egy csukló lefogása szemből.
Keiko	A gyakorlás, edzés általános elnevezése.
Ken	Kard.
Kensho	Megvilágítottság.
Ki	Szellem, életerő, szellemi energia.
Ki musubi	A saját és a partner "ki"-jének egyesítése.
Ki tai	Edzés ill. munkamódszer: 4. szint, ahol a szellem teljesen uralja a testet.
Kiai	Rövid harci kiáltás az erő mozgósítására, ill. a támadó megfélemlítésére.
Kibatachi	Állás: széles terpeszben és mélyre engedett csípővel. A lábszárak függőlegesek, a lábfejek párhuzamosak, a súlypont függőleges vetületi pontja a tatamira a sarkak vonalától elöbbre esik (lovaglóállás).
Kihon	Alap.
Kihon waza	Az alaptechnikák általános megjelölése.
Kimono (keigo gi, do gi, gi)	Edzőruha.
Kiri-ate	Atemi, célja a partner figyelmének elterelése.
Kiyotsukete	Utasítás: Óvatosan!.
Koutai	Utasítás: Csere!
Kohai	Gyakorló (kezdő).
Kokyu	Légzés.
Kokyu ho	Aikidotechnika a Kokyu kiképzésére, amelyet általában térdelő helyzetben gyakorolnak.
Kokyu Nage	Sajátos aikidó dobástechnikák gyűjtőfogalma.
Koshi	Csípő.
Koshi nage	Aikidó dobástechnika, csípődobás.
Kote gaeshi	Aikidó dobás- és rögzítéstechnika (a csukló fordításával).
Kubi	Fej.
Kubi shime	Megfogás: fojtás.
Kumitachi	Páros kardgyakorlatok.
Kumijo	Páros Jo gyakorlatok.
Ko tai	Edzés- és munkamódszer: statikus, 1. szint.
Kongo	Állás: a kard függőlegesen az arc előtt.
Kyu	Tanulófokozat (8-1 kyu-ig) Fokozatok jelölése: 8-3 kyu fehér öv, 2-1 kyu barna öv.
Kyu/Kuu	Szám: kilenc.
L
M
Maai (Ma ai)	Távolság. (Fajtái: Chikama (közeli), Issoku itto no ma ai (egy lépés egy kard távolság), Toma (távoli).)
Mae	Irány: előre.
Mae geri	Támadás: rúgás előre.
Mae-no-sen	A kezdeményezés átvétele (támadás indítása, mielőtt a másik tenné ezt meg).
Mae ukemi	Gördülés előre (eséstechnika).
Maki	Gördül.
Mate	Utasítás: Állj, szünet!
Mawashi	Köríves fordítás.
Mawatte	Utasítás: Tovább!
Men	Elülső oldal, ill. fej.
Menkyo Kaiden	Egy hagyományos fokozat megjelölése. Bizonyítvány arról, hogy tulajdonosa hiánytalanul mindent elsajátított (összehasonlítva a 8. dan fokozatnak felel meg).
Migi	Irány: jobb.
Misogi	Megtisztulási ceremónia.
Mitori-geiko	Edzésmódszer: a technikák emlékezetből történő felidézése.
Mokuso	Meditáció.
Mondo	Tanbeszélgetés Mester és Tanuló között.
Mune dori	Támadás: a ruházat mellkas magasságban történő megragadása egy kézzel.
Mudansha	A tanulófokozatok általános megjelölése.
Mune	Mellkas.
Musubi	Egyesítés.
N
Nage	Általában dobást jelent, vagy a dobó felet (tori-t) jelöli.
Nage waza	A dobástechnikák általános megjelölése.
Ni	Szám: kettő.
Nidan	2. dan.
Nikkyo (Kotemawashi, Nikajo, Kotemaki)	Aikidó lefogási technika: 2. tanítás.
Nyumon	Szó szerin: "a kapu átlépése", tuladonképpen egy tanuló felvételét jelenti a dojoba.
O
O Sensei	Nagy Tanító (Morihei Ueshiba tiszteletteljes megnevezése).
Obi	Öv.
Okuden	Egy hagyományos fokozat megjelölése. Bizonyíték arról, hogy tulajdonosa a lényeges tanításokat alaposan elsajátította (összehasonlítva a 6. dan fokozatnak felel meg).
Oi Uchi	További ütés, "kiegészítő" ütés.
Oi Tsuki	"Azonos oldalú ütés ököllel." Ütés azon az oldalon, ahol a láb elől van. Pl. ha jobb láb helyezkedik el elől, akkor jobb kézzel történik az ütés.
Omote (Omo-te)	Irány: előre, előtte.
Onegai shimasu	Kérem szépen (gyakorlás előtti felkérés).
Osae waza	A rögzítés technikák általános elnevezése.
Otagai ni rei	Az edzőpartnerek egymás felé meghajlása.
P
Q
R
Randori	Edzésmódszer több ukéval, szabad technikákkal.
Rei	Általában meghajlás, ill. udvariasság.
Reigi	Etikett.
Roku	Szám: hat.
Ryo	Kettő (lásd Ryo kata dori).
Ryo kata dori	Megfogás: mindkét váll előről történő megragadása.
Ryo hiji dori	Megfogás: mindkét könyök előről történő megfogása.
Ryu (ryuha)	Iskola (harcművészeti).
S
San	Szám: három.
Sandan	3. dan.
Sankaku	Háromszög.
Sankyo (Kotehineri, Sankajo, shibori-kime)	Aikido lefogási technika: 3. tanítás.
Satori	Megvilágosodás.
Saya	Kardhüvely.
Seigan	Mint chudan - közép. Pl. Seigan no kamae.
Seika Tandem	Az alhasi belső erőnk központja.
Seiza	Ülés ill. térdelés.
Sensei	Azon aikidókák általános megjelölése, akik legalább a 8. dan fokozatot birtokolják.
Sensei ni rei	Meghajlás a Senseinek.
Sempai	Gyakorló (a kezdőkhöz képest nagyobb a tapasztalata).
Shi	Szám: négy.
Shichi	Szám: hét.
Shidoin	Tanár.
Shihan	Sokéves gyakorlattal rendelkező edző (Sensei is), aki legtöbb esetben egy vagy több ország technikai felelőse.
Shihandai	Díszhely a dojoban a Shihan számára.
Shiho Dosa	Bemelegítő gyakorlat: kilégzésekkel különböző irányokba történő vágás.
Shiho nage	Aikidó dobástechnika: Négy irányú dobás.
Shikaku	Állás, amelyben az Uke számára a helyzet kedvezőtlen, és ahonnan a Tori könnyen ellenőrzése alá veheti (holttér).
Shikko	Térden történő haladás.
Shime	Megfogás: fojtás.
Shimoza	A dojo Kamizával ellentétes oldala, a dojo alsórendű oldala.
Shinai	Bambuszkard (Kendoban használatos).
Shinden	Oltár a dojoban (tulajdonképpen a díszhely, ahova az Alapító képe kerül).
Shinto	Jap. vallás.
Shinzen ni rei	Meghajlás a Shinzennek ("ereklyetartó").
Shisei	Általában pozíció, állás, tartás, testhelyzet.
Shodan	1. dan.
Shoden	Egy hagyományos fokozat megjelölése. Az első hagyományozás annak a személynek arról, amit továbbadtak, hogy ettől a tudásszinttől újra kezdhesse az elmélyültebb tanulást (összehasonlítva az 1. dannak felel meg).
Shomen	Irány: egyenesen.
Shomen uchi (Men uchi)	Ütés kézéllel a fej irányába felülről.
Shugyo	Edzés.
Shuku	Szállás.
Sode dori	Megfogás: a felkar alatt.
Soke	Egy aikidóstílus vezetője, irányítója.
Soto	Irány: kívül, kívülről.
Suburi	Fegyverrel gyakorolt alapmozdulat (pl. Jo-suburi).
Suburito	Fakard, a vágó mozdulat javítására szolgál kb. 900-1200 g tömegű.
Sumimasen	Elnézést! (A figyelem felkeltésére szolgálóan.)
Suwariwaza (Idori)	Technikák, amelyeket térdelésben hajtanak végre.
Suwatte	Utasítás: Leülni!.
T
Tachi	Állás.
Tachi dori	Fegyvertelen védekező technikái kardtámadás ellen.
Tachi waza	Technikák állásban végrehajtva.
Tai	Test.
Tai Chi Chuan	Harcművészet ill. mozgáskultúra Kínában, egyes elemei (légzőgyakorlatok) Aikidó edzéseken a bemelegítést szolgálják.
Tai no henko	Alaptechnika: 180 fokos test fordítás.
Tai sabaki	A test alapmozgásai (a test állásainak megváltoztatása).
Taiso	Gimnasztika.
Tanto	Tőr (fa).
Tanto dori	Fegyvertelen védekező fél technikái tőr támadással szemben.
Tatami	Edzőszőnyeg.
Tatte	Utasítás: Állásba!
Te	Kéz.
Te gatana	Kardkéz (a kézél is beletartozik).
Te sabaki	A kéz alapmozdulatai (a kézhelyzetek megváltoztatása).
Te waza	Kéztechnikák (a fegyveres technikák ellentétei).
Tekubi	Csukló.
Tekubi Junan Undo	Bemelegítő gyakorlat: a csuklók csavarása.
Tenchi Nage	Aikidó dobástechnika: Ég és Föld dobás.
Tenkan	Mozgásforma: hátralépés és fordulás egyben, ált. fordulás is.
Tenkan ashi	Mozgásforma.
Tokonoma	Magasított hely (az "oltárhelynél").
Tori (Nage)	A "megtámadott".
Tori fune (Ameno -)	Evezés gyakorlat a bemelegítésnél.
Tsuba	Marokvas (a kard markolata és pengéje között).
Tsugi Ashi	Mozgásforma: lépés, amelynél a lábak azonos sorrendben maradnak.
Tsuki	Ütés, szúrás.
U
Ura	Irány: hátra, hátul. Továbbvezetés, fordítás.
Uchi	Irány: belül, belső.
Uchi deshi	Aikidóka, aki a tanára házában hosszabb ideig él, lakik.
Uchikomi-geiko	Edzésmódszer: haladóbb partnerrel történő gyakorlás ukemi nélkül..
Uke	"Támadó", aki befogadja a támadására adott technikát, átvevő.
Ukemi	Az eséstechnikák általános megjelölése (elsősorban gördülés).
Ushiro	Irány: hátul, hátra.
Ushiro (katate) eri dori	Megfogás: a gallér lefogása hátulról.
Ushiro geri	Rúgás hátra (főleg sarokkal).
Ushiro hiji dori	Megfogás: mindkét könyök lefogása hátulról.
Ushiro kubi shime	Megfogás: fojtás hátulról.
Ushiro kubi shime kata tori	Megfogás: fojtás hátulról és egyidejűleg a csukló lefogása.
Ushiro ryote dori	Megfogás: egy csukló lefogása mindkét kézzel hátulról.
Ushiro tekubi tori	Megfogás: mindkét csukló lefogása hátulról.
Ushiro ukemi	Gördülés hátra.
Ushiro waza	Lefogások hátulról.
V
W	.
Wakarimasu	Értem.
Waki game	Állás: a kard hátra és lefelé áll.
Wakizashi	Jap. rövidkard.
Waza	Technikák általános megjelölésére használatos.
X
Y
Yame	Utasítás: Állj! Gyakorlat vége!.
Yari	Lándzsa.
Yoko	Irány: oldalt, vízszintesen.
Yokomen uchi	Ütés kézéllel a fej oldalára.
Yoku uchi	Ütés oldalra.
Yonkyo (Tebukiosai, Yonkajo)	Aikidó lefogási technika: 4. tanítás.
Yudansha	A dan fokozatúak megnevezése.
Yukuri	Utasítás: Lassan!
Yuri yaka ni	Utasítás: Csillapítani (Pl. légzést, dinamizmust)!
Z
Za	Ülés.
Zafu	Jap. meditációban használatos ülőpárna.
Zanshin	Rövid kontroll vagy megállás az Aikidó technika befejezésekor (a szellem és a test figyelme nem hagyhat ki).
Zarei	Meghajlás ülésben.
Zen	A buddhizmus része.
Zori	Jap. papucs, szandál.

---

Japán-Magyar kifejezések

Aikido - a harmónia útja - Mit jelent az Aikido? - Az aikido, mint harci tan - Az aikido technikája - Az aikido nem önvédelmi technika - Az aikido gyakorlása - Az aikido és más harci művészetek közötti különbségek - Az aikido és a fizikai képességek fejlődése - Irányelvek a gyakorláshoz, azaz felkészítés az etikettre - Az etikett egyik megvilágítása - Üdvözöljük a Dojoban

Jaff Raji Aikidó és dojo ismertetője

Forrás:Az alábbi szövegrészek Jaff Raji honlapjáról származnak (http://www.aikido-budo-raji.com). A magam részéről nem találkoztam még olyan írásokkal, amelyek ennél hasznosabb vagy jobb bevezetést nyújtanának az AIKIDO tanulmányozásához, nem csak kezdőknek. A fordításokat Tóth Katának és Varga Beának köszönhetjük.
Gollob Szabolcs

AIKIDO -- A HARMÓNIA ÚTJA

Az AIKIDO, a harcművészet egyik egyre inkább elterjedt formája Franciaországban (ahol Japán után a második helyen a legnépszerűbb) csakúgy, mint az egész világon. Jelentős technikai gazdagsága miatt, gyakorlata és oktatása is egyénenként változhat. Kicsiknek és nagyoknak, férfiaknak és nőknek egyaránt lehetőséget nyújt egy nagyobb testi és lelki egyensúly eléréséhez, amely egy sokkal elmélyültebb önismeretnek köszönhető. Az Aikido a szamurájok által több évszázada űzött harci művészetek szintézisét képezi. A második világháborút megelőzően az Aikido csupán egy, a BUDO szakértőiből, azaz nemesekből, katonai vezetőkből és magas rangú személyiségekből álló elitréteg számára volt fenntartva, a nagyközönség elől rejtetten. A háború után az Aikido alapítója, Ueshiba Morihei mester úgy gondolta, a tant egész Japánban, sőt, az egész világon terjeszteni kell. Az Aikido központja (a Tokiói Aikikai Alapítvány) jelenleg unokája, Ueshiba Moriteru vezetése alatt áll. Franciaországba az Aikido 1951-ben Mochizuki Minoru, majd 1952-ben Abe Tadashi mestereknek köszönhetően érkezett meg. Európában 1964 óta az Aikido Tamura Nobuyoshi mester, az Alapító egyik közvetlen tanítványa, korunk egyik legkiemelkedőbb szakértőjének irányítása alatt fejlődik. Tamura sensei Európába érkezése óta Franciaországban él, ami nagy szerencse a francia Aikido számára. A mester jelenleg a Francia Aikido és Budo Szövetség (FFAB), valamint az Európai Aikido Szövetség (IAF) Technikai Vezetője.

MIT JELENT AZ AIKIDO?

Az AIKIDO szót három ideogramma alkotja:
- az AI jelöli az egységet, az egyesítő cselekvést, az egyesülést.
- a KI többé-kevésbé lefordíthatatlan: ez az írásjel a rizsfőzés során felszálló gőzt jelképezi; így a levegőhöz, a gázhoz, a légzéshez, a megjelenéshez, az élő tevékenységhez, az életerőhöz kapcsolódik. Ennek a fogalomkörnek a kínai nyelvben a QI (Chi) a megfelelője, melyet az akupunktúrával gyógyítók nap mint nap manipulálnak a terápia során. A Ki lélegzetnek, életenergiának felel meg.
- a DO két részből álló, egy fejet, valamint az előre haladó mozgást ábrázoló ideogramma, mely egy járás közben az útját fürkésző emberként értelmezhető. Ezt általában ösvénynek, útnak, szakértelemnek, az emberiség szolgálatában végrehajtott feladatnak fordítják.
Eszerint az Aikido leginkább ismert fordítása a következő:
Az energiák egyesítésének vagy egyesülésének útja.

AZ AIKIDO MINT HARCI TAN

Az Aikido, a XX. sz. folyamán Ueshiba Morihei (1883-1969) nagymester által megalkotott japán harci tan, amely a BUDO -- szó szerint a harcos, vagy a harc útja -- részét képezi. Ide sorolják a japán Harci Művészetek minden modern megjelenési formáját: a JUDO-t, a KARATE-DO-t, a KENDO-t (a kard útja) az IAIDO-t (a kard kirántásának útja) a KYUDOt (az íj útja), stb. Az Aikidot egyre inkább, mint egy fontos harci tant, és nem mint harcművészetet határozzák meg. Ez a szemantikai megkülönböztetés azért lényeges, mert harcművészet alatt többnyire szükség esetén háborús helyzetben is használatos harci, katonai technikát értünk. Azzal együtt, hogy az Aikido gyakorlatilag harci technikákból származik, alapítójának elképzelése többek között egy harci szellemben történő, az egyéni lehetőségeket nem kizáró, a személyiségfejlődés elősegítésére hivatott eszköz megteremtése volt (ami nem mondható el az igen komoly fizikai erőnlétet megkövetelő, ténylegesen harci művészetekről). Az Alapító ezt így fogalmazta meg: "az Aikido célja nem a másik ember, hanem önmagunk hibáinak kijavítása. Ez pedig ne az egyén fizikai és spirituális pusztítását, inkább fejlesztését jelentse." Az Aikido gyakorlása így lehetővé válik bármilyen korú, bármilyen fizikai adottságokkal rendelkező ember részére; a gyakorlás során kifejtett erő intenzitása változhat a sportosnak mondott, magas szinten végzett intenzív gyakorlástól a szabadidős tevékenységig.

AZ AIKIDO TECHNIKÁJA

Az Aikidonak több gyakorlati formája létezik. Gyakorolhatják szabad kézzel vagy fegyverrel, egy vagy több, felfegyverzett vagy fegyvertelen ellenféllel szemben. Mindkét gyakorló lehet álló helyzetben vagy térdelő ülésben, illetve az egyik állhat, miközben a másik térdel. A támadás formái lehetnek megragadások vagy ütések. Az Aikido technikái dobásokból, kontrollokból és leszorításokból állnak. A különböző mozdulatok igen sokszor veszik igénybe a felső végtagok, a csukló, a könyök, a váll, valamint a gerincoszlop ízületeit. Az elhajított fél gyakran működik közre saját zuhanásában, hiszen a legtöbb esetben ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülje az érintett ízület sérülését. Az Aikidokák gyakran használnak fegyvereket: fából készült botot, kardot, kést. Ezek az eszközök nagyban elősegítik a használatukból eredeztethető technikák megértését. A fegyverek szerves részét képezik a gyakorlásnak, mivel a velük végzett technikák az elsajátítandó szabadkezes technikák forrásai. Használatuk javítja a testtartást, elősegíti a megfelelő támadási távolság kialakítását, a pontosságot, a koncentrációt és a centrum fogalmának megértését, mely utóbbi igen fontos szerepet tölt be az Aikidoban. Egészen röviden definiálva, a centrum tulajdonképpen egy stratégiai alapot képez, mely lehetővé teszi az Aikidokának, hogy a mozdulat középpontjában elhelyezkedve kontrollálhassa ellenfelét. Nagyon fontos megemlíteni, hogy az Aikidoban nincsenek ökölcsapások, így ki van zárva az ütésekkel járó fizikai stressz is.

AZ AIKIDO NEM ÖNVÉDELMI TECHNIKA

A harci művészetek legtöbbször, mint önvédelmi technikák kerülnek bemutatásra. Az Aikido esetében ez nem igaz. Önvédelem esetén van egy támadó és egy megtámadott, az Aikido gyakorlata és szellemisége viszont alapjaiban kizárja ezt a fajta szembeállítást. Az Aikido célja definíciójából eredően az egyesülés, nem pedig a szétválasztás. Ráadásul az önvédelem fogalma a megtámadott passzív, illetve késleltetett reakcióját feltételezi a támadóhoz képest. Technikailag ennek pontosan az ellenkezőjét kell tenni, azaz ellenőrzés alá vonni a támadót, mielőtt az bármit is kezdeményezne.

AZ AIKIDO GYAKORLÁSA

Létezik egy fokozatok szerinti (viszonylagos) hierarchia a 6-tól az 1. KYUig, majd a fekete övvel az 1-től a 8-ik DANig, ami azt jelzi, hogy a gyakorló milyen fejlettségi szintre jutott el az Aikido tanulmányozásában (néhány idős mesternek tiszteletbeli címként odaadományozták a 9. és 10. dant). A gyakorlás a DOJOban történik, ami szó szerint az "Út tanulmányozásának helyét" jelenti. A tan kizár bármiféle mérkőzést vagy versenyt. Egy edzés három fázisból áll:
1. Felkészülési fázis:
Ez a szakasz ténylegesen a felkészülésnek, és nem egyszerűen a bemelegítésnek felel meg. A felkészülés célja a test előkészítése az izmok aktiválására, ugyanakkor, és főként egyfajta pszichológiai felkészülés a harci jellegű tevékenység tanulmányozására. Másfelől, ebben a szakaszban tradícionális mozdulatokat is felfedezhetünk, melyek jelentős szereppel bírnak a japán kultúrában. Figyelemre méltó tény, hogy, bár tisztán fizikai síkon, de számos nyújtással elősegített lazító mozdulatot a modern "stretching" (sportnyújtás) is újra felfedezett.
2. Az alaptechnikák és alkalmazásaik tanulásának szakasza.
3. Visszatérés a nyugalmi állapotba.

AZ AIKIDO ÉS MÁS HARCI MŰVÉSZETEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

AIKIDO ÉS JUDO

Az Aikidot a Judotól néhány technikai elv alapján különböztetjük meg:
Egy, a támadótól érkező lökés esetén a Judoka húz, az Aikidoka fordul. Amikor az ellenfél megránt, a Judoka lök, az Aikidoka belép. Az Aikidoban a megfelelő támadási távolság szabadkezes technikák esetében a Judoban és a Karatéban meglévő távolságok közt helyezkedik el, mivel egyaránt találunk megragadásokat és ütéseket. A harc módja a két fél közti távolság függvényében változik. Amikor a küzdő felek közvetlenül a ruházatot, vagy a partner valamely testrészét ragadják meg, a támadási távolság igen kicsi, ellenben amikor a támadást ökölcsapásokkal vagy rúgásokkal végzik, a felek egymástól nagyobb távolságra helyezkednek el. Végül pedig, igen jelentőssé válik a támadási távolság a két fél között, amikor fegyverekkel (karddal, bottal vagy tőrrel) gyakorolnak. Az Aikido gyakorlása közben a felek ezeket a távolságok a szituációnak leginkább megfelelő módon használják ki. A zuhanások intenzitása is változó. Az Aikidoban a már magasabb, fejlettebb szintet elért gyakorlók zuhanása látszólag borzasztó erőszakos, míg a teljesen kezdők, a gyerekek és idősek esetében ezek a zuhanások tökéletesen kontrolláltak, így ez utóbbiak semmiféle kockázatnak sincsenek kitéve.

AIKIDO ÉS KARATE

A KARATE elsősorban ökölcsapásokra és rúgásokra épül. Az ellenfelek közti távolság ennek megfelelően alakul, és az Aikidotól eltérően igen ritka a teljes test használata. Másrészről a KARATE, a JUDO és az IAIDO, mint annyi más japán harci művészet, tartalmaznak KATÁkat, vagyis olyan sztereotíp és elvileg megingathatatlan mozdulatok láncolatát, melyek támadási szituációkat ábrázolnak, és amelyeket tantól függően egy, illetve két személy hajt végre. A KATA fogalma, amely a különböző BUDO ágazatokban fontos szerepet tölt be, az Aikidoban gyakorlatilag nem létezik; ez a tan ugyanis a folyamatos fejlődésről szól, úgy személyes, mint kollektív viszonylatban.

AZ AIKIDO ÉS A FIZIKAI KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSE

Fizikai síkon az Aikido megmozgat minden izomcsoportot, és teszi mindezt a szervek legtökéletesebb együttműködésében, valamint elősegíti a jobb- és baloldal majdhogynem tökéletes egyensúlyát, ami minden bizonnyal egy jobb lelki egyensúly alapja is.
A testtartás javulása elengedhetetlen a technikák minőségi kivitelezéséhez. Valószínűleg ez a magyarázata a lumbágósoknál tapasztalt jelentős javulásoknak, az ágyéktáji izmok megerősödésének köszönhetően.
A tartás javulása nagyon jó hatással van a légzésre is. A mozgások szintjének gyakori váltakozása (zuhanások, állás, talaj), és az Aikidoban gyakori térden történő mozgások hatással vannak az altáji aktivitásra, azaz megerősítik és ellazítják a lábakat; egyidejűleg a medence, ahol az ember gravitációs centruma -- a harcművészetekben "SEIKA-TANDEN"-nek (energiamező) nevezett pont -- helyezkedik el, jóval mozgékonyabbá és stabilabbá válik.
Fiziológiai szempontból az Aikido nyilvánvalóan javítja a légzést, amely lehetővé teszi gyakorlója számára, hogy megfelelően alkalmazkodhasson az edzés minden ritmusához. Az Aikido technikája nagyon komoly ízületi munkát kíván. Az Aikidoka szép fokozatosan növeli az ízületi feszítésekkel szembeni ellenállását, fokozza az ízületek mozgásának minőségét és hajlékonyságát, főként a vállak, az csukló, és a boka szintjén.
Az erő fogalma a megfelelő légzéssel összhangba hozott, a rendelkezésre álló energiák optimális kihasználásával fejlődik ki. Egy magabiztos, erős Aikidoka teljesítménye, miután kiiktatta a tanulási folyamat minden felesleges mozdulatát, és képes sokkal céltudatosabban használni izomcsoportjait, gyakran lepi meg a kezdőt.
A harci tan fogalma alapvetően feltételezi az ellenfélhez képest történő elmozdulást. Az Aikidoban több forma használatos az egyszerre több ellenféllel szembeni reakcióra. Ez a helyzet a test nagyfokú mozgékonyságát, elmozdulási képességét követeli meg, a különböző ellenfelek pozíciójának gyors kiértékelését követően. Ez a képesség függ a test térbeli érzékelésétől, valamint a koordináció funkcióitól.
Nagyon fontos kiemelni, hogy az Aikido jelentős előnyökkel járhat a koordinációs képességek javulása terén. A gyakorló a mozdulatokat mind jobbra, mind balra végrehajtja, ez pedig egy nagyon kiegyensúlyozott izommunkát eredményez.
Az Aikido elősegíti a gyermek pszichomotoros fejlődését, tekintve, hogy a viszonylagosan összetett helyzetek, állások a gyerekeket a testi sémák, az izomkontroll, a koordinációs készségek fejlesztésének oktató jellegű szituációiba helyezik.
Az Aikidonak, gyakorlói nagy jelentőséget tulajdonítanak a lazítás szempontjából. A különleges helyzet (öltözet, terminológia, hely, rítusok...) a mindennapi élettől való elszakadást jelenti. Számos Aikidoka számolt be alvásproblémái megszűnéséről, főként az elalvási nehézségeket említve. És sokak számára jelenti a hétköznapi stressz alóli feloldódás lehetőségét; számos gyakorló úgy ítéli meg, hogy az Aikido rendszeres, heti 2-3 alkalommal történő gyakorlásának köszönhetően újra kiegyensúlyozottá váltak.
Mint minden más fizika tevékenység esetében, itt is találkozhatunk teljes vagy végleges, és időleges, valamint a fokozatok szerinti és az intenzív gyakorlás esetére vonatkozó ellenjavallatokkal. Mindenesetre tisztán orvosi szemszögből az ellenjavallatok száma csekély, ami azzal magyarázható, hogy az Aikido gyakorlata egyénenkénti változtatás terén nagyon nagy szabadságot tesz lehetővé. Miután az Aikido nem versenysport, gyakorlását bármely életkorban elkezdhető, és hosszú távon folytatható. Más harcművészetekhez képest a gyakorlók átlagéletkora igen magas, és a folyamatos fejlődést lehetővé tévő pszichológiai előnyök is jelentősek. Az Alapító élete végéig, 86 éves koráig gyakorolta az Aikidot. Végezetül pedig a balesetek oly alacsony száma egy további indok, amiért az orvosok nem haboznak pácienseiknek az Aikidot ajánlani.

IRÁNYELVEK A GYAKORLÁSHOZ, AZAZ FELKÉSZÍTÉS AZ ETIKETTRE

Az AIKIDO egy olyan harcművészeti ág, melynek a ma általunk is gyakorolt formája, a II. világháború után forrott ki Japánban. Mindenesetre egyértelmű, hogy minden mai japán BUDO tulajdonképpen a japán történelemből meríti forrását. Mielőtt a japán nép átvette volna ezeket a harci hagyományokat, azok főleg az olyan régi önvédelmi technikákban és harcosi tradíciókban kiemelkedő országok sajátjai voltak, mint Kína és India. A japán nép alkalmazta és beépítette őket a saját kultúrájába és életmódjába. Japán sok évet élt meg háborúk és belviszályok közepette, egészen a TOKUGAWA-klán hatalomra jutásáig, amikor I. Tokugawa Ieyasu Shogun (legfőbb vezető) egyesítette az országot, és helyreállította a békét. Ez a béke majd' kétszázötven évig tartott.
Ez alatt az időszak alatt történt, hogy a harcművészetekben új fordulat következett be. A szamurájoknak, akik elsősorban katonák voltak egy újfajta életstílust írtak elő; ezek a magas rangú és nemes emberek ekkor kezdtek el érdeklődni a Művészet iránt, és művelni azt. Azonban, még erre az új érdeklődési körre teljesen ráhangolódva sem csökkent az az erőteljesség, amit a jóllehet háború hiányában, de a harci művészetek gyakorlásába fektetettek. A költészet, a virágok, a zene, a tánc, a színház, a kalligráfia művészetének hatása... és a ZEN filozófiának befolyása kezdett beszivárogni ezeknek a harcosoknak a magatartásába. Úgy tűnt, hogy a harcművészet összefonódása egy másik, mondhatjuk civil művészettel, és egy bizonyos Etikett-fogalommal, lehetőséget nyújtott számukra harci étvágyuk átlényegítésére, hogy levezessék, sőt a mindennapokban hasznosítsák azt. Ráadásul, meglepően hatékony elegynek bizonyult az Egyén képzésére.
A II. Világháború után, hogy visszatérjünk korunkhoz, a BUJTUSTUk, háborús technikák világa átalakult BUDOvá, harci utakká. Aki útról beszél, azon "az Egyén átalakulása és egysége felé vezető utat" érti.
Az AIKIDO egyike a harci utaknak. Tekinthetjük, és miért is ne, egy tökéletes útnak.
A nyelvezete gazdag: technika, filozófia, életművészet. Részemről, mint gyakorló és oktató, mindennap felfedezem végtelen határait, valamint az áthelyeződését és áthatását a hétköznapokra.
Ebben az értelemben, az AIKIDO a XXI. század küszöbén hatékony segítség lehet az EMBER képzésében.
Napjaink átlag emberei, alapjában véve nem harcosok, nem küzdenek (eltekintve a hivatásos katonáktól). De, ha közelebbről szemügyre vesszük jelenlegi életünket, az is egy állandó küzdelemnek bizonyul. Nem azokról a háborúkról beszélek, melyek sajnos, napjainkban is pusztítanak a világban ... hanem a társadalmi harcról; folytonosan bizonyítani, küzdeni, versengeni kell, keresni, és megtalálni a helyünket, védekezni a mostani életritmus olyan káros hatásai és stresszei ellen, mint a betegségek, drogok, alkoholizmus, erőszak ... Ez egy valóságos, ámde belső háború!
Szeretném röviden bemutatni mi is lehet egy harcművészet értelme, a kifejezett küzdelmi szemponton túl, melyre a médiák és a versenyek gyakran károsan helyeznek túlzott hangsúlyt.
A BUDO, és ami minket illet az Aikido, nem verseny, hanem eszköz ahhoz, hogy igazán csiszolni tudjuk magunkat. Ez önmagunk újjáalakítása, érzelmeink újbóli próbatétele, gondolataink ismételt megkérdőjelezése; és mindez nagyon speciális körülmények között: a DOJOban...
Ez egy "újraszületés", amely elvezethet az "ismerethez".
Ismét megtanul az ember leülni, felállni, sőt állni. Ezután megtanul járni, mozgatni egyik, illetve mindkét lábát. Ekkor előjön a csípők vízszintes elhelyezkedése és a súlyközpontja; az ember kiegyengeti a gerincoszlopát, testének igazi merőleges tengelyét. Ezután megmozdulhat az egyik kar, a másik, majd mindkettő, a nyak és a fej, míg végül minden mozgásba lendül, és ami a legfontosabb ÖSSZHANGBAN...
A KÖZPONT fogalma nagyon fontos...
Röviden, tudatosan kell használnunk mindenegyes csontunkat, a csontvázunkat, ami egész testünk tartóoszlopa, ami pedig nem más, mint izmok, szervek, folyadék és levegő.
Ennek a megújult testnek hála az "EGYén" végre elkezdhet újból fejlődni.
A másokkal való kapcsolat először is a testbeszéddel alakul ki, figyeljük egymást és magunkat, helyezkedünk, megfogjuk egymást ott, ahol a legközelebb vagyunk a másikhoz. Amikor pedig a távolság megnövekszik, megpróbáljuk egy csapással elérni a másikat. Figyeljük saját magunkat, mozoghatunk-e? Van-e stabilitás, egyensúly? Igazán van-e testi szabadságunk? Kötöttségek nélkül?
A fogások vagy a csapások érzelmeket váltanak ki; feltörnek a negatív érzelmek, és egyben a pozitívak is, de azok kevésbé veszélyesek. Első megközelítésben a negatívakat kell ellenőrzés alá vonni és megzabolázni, ráébredni, hogy mennyire haszontalanok az életben, hogy egyáltalán nem termelnek a mozgáshoz és a másokkal történő kommunikációhoz szükséges energiát.
Ezután a pozitív érzelmeket is meg kell válogatni, mert közülük néhány a valóságban, álcázott negatív érzelem. Ezek sem hasznosak az egyén fejlődéséhez, sokszor megbújnak bókok, gratulációk, jutalmazások, címek, dicsőségek mögött, melyeket örömmel veszünk, de amikor túl sok jut belőlük, néhányak testében és fejében előhívják a vírust, olyan nevek alatt, mint büszkeség, kevélység, hiúság, önteltség, elbizakodottság, stb. Ezek az érzelmek se nem nagyszerűek, se nem alkotóerejűek. Úgy mondanám, hogy inkább megzavarják és gátolják a szellem működését...
Összefoglalva: a negatív érzelmek gátolják a test mozgásszabadságát, az ál-pozitívak pedig a szellemét.
S ugye ez az, amire igazán szüksége van az EMBERnek, hogy "itt és most" fejlődni tudjon?!
Egy biztos és szabad test, egy tiszta és szabad érzés, egy alkotóképes és szabad szellem...
Ezután össze kellene kapcsolnia a három központot, és egyetlen valódit kellene belőlük kovácsolni, végül pedig tartóssá kellene azt tennie ... "egy tartós súlyközponttá".
Ez az a pillanat, amikor az ember szabadnak nevezheti önmagát a szó legteljesebb értelmében. Legalábbis, ezt gondolom én, és meggyőződésem, hogy a BUDO egyik kiegészítő eszköze ennek a fejlődésnek.
Ekkor kezdődhet el egy igazi nevelés, és ekkor válik teljessé a REI SHIKI, az etikett jelentése.
Folytassuk ezt a tapasztalatot az AIKIDOn és más BUDOkon keresztül.

AZ ETIKETT EGYIK MEGVILÁGÍTÁSA

Ha belenézünk a szótárba (Petit Larousse, egynyelvű értelmező szótár), a minket érdeklő jelentéshez a legközelebb ez áll: elsőbbségi rend, szertartás és szokás egy udvarban, hivatásos fogadásokon... Szertartásos érintkezési formák magánszemélyek között.
Meglévő tapasztalataink alapján úgy tűnik, különböző etikettformák léteznek. Úgy tűnik, hogy minden táradalomnak, iskolának, csoportosulásnak, stb. megvannak a maga szabályai. Az etikett minden technikai vagy erkölcsi tartalom felett helyezkedik el, és amely nélkül semmiféle tanulás nem lenne lehetséges. Szorosan kapcsolódik minden egyes iskola nevelési céljaihoz. Kifejlődött, átalakult, és finomodott a történelem folyamán, legyen az akár háborús, vallási vagy társadalmi...
Az etikett abszolút értékben nem létezik.
A harcművészetekben, természetesen iskolák szerint, találhatunk közös formákat az etikettben. Az etikett, egészen egyszerűen, kifejezi a Tiszteletet és Udvariasságot: a hely, az oktató (Mester), haladóbb, vagy hasonló szintű edzőtársak iránt, tulajdonképpen mindaz iránt, ami a földön él és létezik. Az udvariasság egy tiszteletteljes viselkedésen és beszéden keresztül jut kifejezésre minden egyed és dolog iránt, és egy mindenki által ismert, közös gesztusrendszeren keresztül. Amint mondják, az etikett lehetővé teszi, hogy az ember megtalálja a pontos helyét a kifejezés mindegyik értelmezésében.
Valaha, lehetővé tette, hogy az ember megmentse az életét, megkímélje egy ellenséges közegben. Napjainkban, már nem tesszük kockára az életünket a DOJOban, de a munka lehet veszélyes, főleg ha nem vagyunk elővigyázatosak, technikák vagy bonyolult KATAk végrehajtása során. Az etikett ott van, hogy levezesse az agresszivitást és elkerüljük a túlkapásokat, főleg egy megterhelő munkanap után, amikor nagy szükségünk van arra, hogy kitomboljuk magunkat.
Az etikett megszabja egy edzés ritmusát. Az etikett lehetővé teszi az emberi kapcsolatokat és a párbeszédet. Az etikett lehetővé tesz egy mély összeszedettséget, és lecsillapítja az érzelmi állapotokat; emellett lehetőség egy nagyszerű testi újra-összpontosítás a gyakorló és a mai ember számára.
A DOJObeli gyakorlás és az etikett számunkra, jelenkori gyakorlók számára is lehetővé teszi lényünk igazi átalakítását.

ÜDVÖZÖLJÜK A DOJOBAN

DOJO - lehet, hogy ez egy ismeretlen kifejezés, azok számára, akik újak?
Meglátják, ez egy egyszerű és leegyszerűsített hely. Ez egy hely "önmagunk csiszolására". Ez az egyensúlykibillentés, és megkérdőjelezés helye. Itt fognak hagyni sok mindent magukból.
Ne féljenek ezek csupán felesleges és terjengős dolgok, amik hasonlóak az egy életen át felhalmozott vasgolyókhoz, melyek e pillanatban is ránk nehezednek: előítéletek, beállítottságok, negatív érzelmek ...
A DOJO, az AIKIDO és a BUDO (Harcművészetek) gyakorlása lehetővé teszi, egyedül személyiségük belefektetésén keresztül, LÉNYük újjáalakítását.
Először is el kell felejteni a megtanult dolgokat, hogy újra megtanulhassuk őket, és meg kell tanulni tanulni, hogy megtanulhassuk megismerni önmagunkat. Ez az AIKIDO és a BUDO célja. A feladat nem egyszerű, de bízzanak, főleg önmagukban.
Legyenek tudatában, az oknak az okoknak, melyek az Aikido felé vonzzák önöket, úgymint az önvédelem, fizikum, egészség, szellemiség, csoport, stb., és itt megkapják azt, amire szükségük van, elég egész egyszerűen csak őszintén gyakorolni. Nem kell élsportolónak, nagyon fiatalnak lenni, vagy heti 40 órában gyakorolni, de tudni kell, a rászánható idő keretein belül rendszeresnek lenni; ez az önök első feladata. Ennek nyomán az eredmények biztosan ki fognak hatni az önök életére, és ezek alapján képesek lesznek megítélni a saját fejlődésüket.
A DOJOban az én szerepem, hogy kiindulásképpen megmutassam és megtanítsam önöknek az AIKIDOt, ami lényegében a bázis technikák gyakorlásán, és azok fejlődésén keresztül történő fizikai edzés. Nem állítom, hogy időről-időre nem próbálom meg önöket a munka más szféráiban is eligazgatni, de a technika az AIKIDO alapvető eszköze, melynek célja az EMBER megértése és a Világegyetem törvényeinek alkalmazása a hétköznapokra.
A tan másik lényeges eszköze az önök TESTe, amely korunkban oly gyakran elfelejtett elem. Az "Önuralom" egy olyan munka eredménye, mely a "TESTen" keresztül, átlényegíti az "ÉRZELMET" és az "INTELLEKTUST".
Egyetlen pillanatig se habozzanak feltenni az önöket foglalkoztató kérdéseket, mindegyik már a Dojoban edző aikidoka segíthet önöknek. Számukra is nagyszerű lehetőség ez, hogy megpróbálják önöket a saját szintjüknek megfelelően felvilágosítani.
Most tehát, amikor a Dojoban lesznek, tudjanak megfigyelni, meghallgatni, leutánozni, odafigyelni... és a gyakorlás során menjenek oda a haladókhoz, akik irányítani fogják az önök első lépéseit. Nyugodjanak meg, egyáltalán nem lesznek a terhükre.

Jaff Raji

---

Aikido alapok

Különleges edzésmódszerek

Forrás: All Japan Kendo Federation (ZNKR): Kendo Fundamentals, Condensd publication, Vol. 2., Personal Attack and Defense Skills. Training (KEIKO), 1994., p: 109-113.
Fordította: Polgár András

---

Az alábbiakban "különlegesnek" titulált gyakorlási módok csupán körülményeikben és ezek extremitásában térnek el a hétköznapi gyakorlástól. A helyzethez való alkalmazkodást és a testi-szellemi fejlődést, valamint az egészséget szem előtt tartva érdemes átfutni a következő sorokat!

Különleges edzésmódszerekként manapság a következőket használjuk:
- kan-geiko ("hidegedzés", hideg időjárási viszonyok közötti edzés)
- shochu-geiko ("forróedzés", nyári forróságban történő edzés)
- gasshuku-geiko (olyan edzésmódszer, amikor a csoport együtt lakik, étkezik) és
- musha-shugyo (hosszabb utazással egybekötött edzések).
Több példa is mutatja, hogy a fenti edzésmódszerek kombinálhatók: sok együttlakással összekötött gyakorlási lehetőség fordul elő pl. "hidegedzéssel", "forró edzéssel" és utazással egyetemben.

Kan-geiko ("hidegedzés")

Ezt az edzésmódszert általában az év leghidegebb szakaszában végzik. A leghatékonyabb módszer, ha különösen erőteljes edzést végzünk korai vagy nagyon hideg reggeleken.
1. Jó tanács a teljes edzés időszak tervezéséhez, hogy vázoljunk fel minden napra részletezett tervet.
2. A hideg miatt teljes mértékben tilos minden etikettől történő eltérés és figyelemmel kell lenni arra, hogy az edzés ne váljon hevessé.
3. Az edzés éhgyomorra nemcsak a testhőmérsékletet csökkenti, de behatárolja az egyén teljesítőképességét is. Következésképpen érdemes könnyen emészthető ételekből, módosított (normáltól eltérő) mennyiséget enni az edzések előtt.
4. Erősen szeles napok kivételével mindig nyissuk ki az ablakot, hogy a dojot átjárhassa a friss levegő.
5. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a dojo rendesen megvilágított, hogy a baleseteket elkerüljük.
6. Ellenőrizzük a felszerelést, falakat, talajt, és bizonyosodjunk meg róla, hogy semmi töredezés, vagy egyéb más tényező nincs, ami kárt okozhatna a gyakorlókban.
7. Minden gyakorlónak ösztönözni kell egymást, hogy teljes figyelmükkel részt vegyenek az egész edzésben.
8. Az intenzíven végzett, felkészülést segítő, bemelegítő gyakorlatok minden szakaszban növelik a "hidegedzés" során végzett gyakorlás hatékonyságát.

Shochu-geiko ("forró edzés")

Ezt az edzésmódszert az év legforróbb periódusában végzik. A "forróedzést" követő élvezetet nehéz bármivel azonosítani. A shochu-geiko pszichológiai és fizikai hatása tagadhatatlan, de az érdeklődés fő középpontjában a technikai képzettség javulása áll. Ugyanis az egyént rá kell vezetnie arra, hogy saját maga megvizsgálhassa a technikáját és kijavíthassa a hibákat, amelyeket megtalál magában. Hozzávetőlegesen a shochu-geiko arra hivatott, hogy javítsa éppúgy a kezdők, mint a haladók technikáját, ezért a középpontjában az alapoknak kell állnia. Ebben az edzésmódszerben sokak hosszú ideig nehezen gyakorolnak, következésképpen nagyon izzadnak és szenvednek kimerültségtől, vagy betegségtől. A shochu-geiko időszakában szenteljünk nagy figyelmet az egészségnek és a fizikai kondíciónak.
1. Tervezzük meg az edzések hosszát és a gyakorlatok számát, hogy a gyakorlók hozzáállását és a kondíciójukat fejleszthessük.
2. Együnk elegendő mennyiségű egészséges ételt, de ne együk túl magunkat.
3. Pihenjünk és aludjunk eleget.
4. Shochu-geiko során a "teljes erőbedobással" végzett küzdelemre szánt idő mennyiséget gondosan rövidítsük meg. De legyen az idő elegendő a gyakorlásra és a saját megfigyelt hibák javítására.
5. Mialatt ösztönözzük egymást, együtt dolgozunk és fenntartjuk a komolyságot, hogy elengedhetetlenül megvalósítsuk az edzés célját, a csoport minden tagjának kellően figyelnie kell arra, hogy ne eddze túl magát és ne legyen a "szenvedés" eredménye megbetegedés.
6. Szánjunk figyelmet a tisztaságra, mert a felszerelés az intenzív izzadás hatására nagyon koszossá és büdössé válhat a shochu-geiko alatt.

Gasshuku-geiko

A kan-geiko, shochu-geiko vagy utazással egybekötött edzés alkalmával gyakran előfordul, hogy a gyakorlók együtt is laknak kollégiumi körülmények között. Ez mindenkinek megadja a lehetőséget arra, hogy építse a csapatszellemet. A csoportos, együtt lakásos oktatási rendszer nagyon hatékony, mert ebben a különleges periódusban mindenki együtt dolgozik, együtt lakik, és semmi másra sem koncentrál, mint az edzésre.
Alább néhány pont található segítségképpen a gasshuku-keiko témakörében:
1. Az együttlakás gyakran lehatárolja a szabadságot és a személyes teret és beavatkozik az alvásidőbe is. Az ilyen edzések tervezésénél hagyjunk elegendő teret a szabadidőnek, ne tervezzünk olyan beosztást, amely az elegendő pihenést és alvást ellehetetleníti.
2. Mindig tartsunk esti megbeszéléseket az instruktorokkal és haladó gyakorlókkal, hogy megvitathassuk a napi edzéseket és megválaszolhassuk a gyakorlók kérdéseit.
3. Minden feladatra, beleértve az edzések tervezését és tartalmát, a napi ütemtervet, a dojo tisztántartását, fenntartását stb., jelöljünk ki személyeket, akik ellenőrzik, hogy a gyakorlók a feladatokat eredményesen ellátták.

Musha-shugyo

Miután a gyakorlók elértek egy elfogadható szintet, technikai és pszichológiai szempontból is előnyős, ha utazásokat tesznek a hazai pályán kívülre, hogy próbára tegyék képességeiket más gyakorlókkal az ország különböző részein. Az utazás során felszínre kerülő lehetőségek a munkában való fejlődés létfontosságú részeit képezik. A munka egyik célja lehet, hogy bármely ellenféllel szemben teljes sikerességet tudjunk elérni. A kikerülés az egyén megszokott környezetéből, a teljesen idegen személyekkel történő gyakorlás egy lépéssel közelebb hoz a cél eléréséhez.
Alább néhány fontos pont található az utazások sikeres megszervezéséhez:
1. Minden napot részletesen tervezzünk meg.
2. Teremtsünk kapcsolatot a helyiekkel és tisztázzunk minden fontos kérdést.
3. Hozzunk létre célokat egyénileg és az egész csoportra vonatkozóan, amelyeket az utazás eredményeként el kell érnünk.
4. Viseltessünk a helyiekkel, kellő udvariassággal.
5. Ne feledjük, hogy a művészetedben való fejlődés az utazás valódi célja, ne éljünk vissza a helyiek vendégszeretetével.
6. A "győzelem" vagy "vereség" nem a legfontosabb ezekben az utazásokban. Az alapötlet az, hogy képességeinket a maximumon használjuk, és gondoljuk át a szerzett tapasztalatokat, ill. tanuljunk belőlük.
7. Működjünk közre az instruktorral és a vezetőkkel, hogy minden célunkat saját erőnkből oldjunk meg és segítsük ebben a csoportot is.

---

Aikido alapok

Etikett

Etikett - O-sensei szabályai az Aikido gyakorlására - Doshu kiegészítése a szabályokhoz

Etikett

1. A gyakorlásnak mindig a kölcsönös tisztelet jegyében kell folynia.
2. Sose zavard meg a dojo légkörét udvariatlansággal, hangoskodással, durvasággal, tiszteletlenséggel.
3. Az edzésvezető minden utasítását rögtön és maradéktalanul hajtsd végre legjobb tudásod szerint.
4. Az edzés minden pontján teljes összpontosítással gyakorolj.
5. Sose ülj le háttal a kamizának. Továbbá ne támaszkodj a falnak, ne ülj nyújtott lábakkal, véletlenül se lépj át semmit (senkit!!!).
6. Viselkedj mindig szerényen, csendesen, tisztelettudóan. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az egódat kielégíteni.
7. Soha ne beszélgess az edzésen.
8. Sose használd más edzőruháját, vagy fegyverét.
9. Személyes illetve egyéb ellentéteket, problémákat az edzőterembe való belépéskor felejtsd el.
10. A körmeid legyenek mindig rendesen levágva.
11. Órát, ékszereket, gyűrűket vedd le edzés előtt.
12. Ne öltözködj, ne egyél, és ne igyál a szőnyegen.
13. Tartsd be, és a társaiddal is tartasd be a szabályokat. Ne az edzésvezető energiái pazarlódjanak el a fegyelmezéssel.

O-Sensei szabályai az Aikido gyakorlására

1. Az aikido egyetlen csapással dönt életről és halálról, ezért a tanítványoknak gondosan kell követniük instruktoruk tanításait, és nem szabad vetélkedni, hogy lássák ki a legerősebb.
2. Az aikido egy olyan út, ami megtanít több ellenséggel bánni egyszerre. A tanítványoknak képezniük kell magukat hogy ne csak előre, hanem minden oldalra tudjanak figyelni.
3. Az edzésnek mindig kellemes és vidám légkörben kell folynia.
4. Az instruktor csak egy kis szemszögét tanítja a művészetnek. Sokoldalú alkalmazásait minden egyes tanítványnak magának kell felfedeznie szüntelen gyakorláson és edzésen keresztül.
5. A mindennapi gyakorlásban először kezdd a tested megmozgatásával és aztán haladj az intenzív gyakorlás felé. Sose erőltess bármit természetellenesen vagy ésszerűtlenül. Ha ezt a szabályt követed, akkor még az öregek sem fognak megsérülni, és kellemes és vidám légkörben folyhat a gyakorlás.
6. Az aikido célja a test és a lélek edzése, őszinte és komoly emberek kifejlesztése. Mivel ezeket a technikákat csak a beavatottak tanulhatják, ne áruld el másoknak, mert az lehet a következménye, hogy gengszterek kezdik el használni.

Doshu kiegészítése a szabályokhoz

1. Az aikidot csak akkor lehet megfelelő szinten elsajátítani, ha szigorúan követik az instruktorok tanítását.
2. Az aikido mint harcművészet akkor tökéletesíthető, ha éberen figyeljük mi folyik körülöttünk, és nem hagyunk sebezhető nyitásokat (suki).
3. A gyakorlás kellemessé és vidámmá válik amint eleget edzettünk ahhoz, hogy a fájdalom már ne zavarjon bennünket.
4. Ne elégedj meg azzal, amit a dojoban tanítanak. Teljesen meg kell emészteni, kísérletezni és fejleszteni kell a tanultakat.
5. Sohasem szabad természetellenesen vagy ésszerűtlenül erőltetni a dolgokat a gyakorlásban. Mindenkinek a saját testéhez, fizikai kondíciójához és korához megfelelő gyakorlásba kell belefognia.
6. Az aikido célja az igazán emberi én kifejlesztése. Nem használható az ego fitogtatására.

Az alábbi szöveget a Kihon Aikido Honlap, Magyarország oldaláról emeltük át.
Köszönet érte a Kihon Aikido Honlap, Magyarország készítőinek.

Udvariassági formulák

Forrás: Hompage des Österreichischen Aikidoverband, Lexikon (http://www.aikido.co.at/german/lexicon/)	Fordította: Polgár András
A Hepburn átírás szerint:	ts-c, ch-cs, z-dz, j-dzs, y-j, sh-s, s-sz, w-v
Domo	Köszönöm.
Domo arigato	Nagyon köszönöm.
Domo arigato gozaimasu	Nagyon köszönöm (valamiért, ami éppen történt).
Domo arigato gozaimas'ta	Nagyon köszönöm (miután megtörtént valami, bemutattak valamit, ill. az edzés végén).
Dozo	Kérem, tovább.
Gomen nasai	Bocsánat, sajnálom.
Joseki ni rei	Meghajlás a dojo díszfalának irányába.
Kamiza	Tulajdonképpen "Magas Fal", a Dojo dísz oldala.
Kamiza ni rei	Meghajlás a Kamiza felé.
Onegai shimasu	Kérem szépen (gyakorlás előtti felkérés).
Otagai ni rei	Az edzőpartnerek egymás felé meghajlása.
Rei	Általában meghajlás, ill. udvariasság.
Reigi	Etikett.
Sensei ni rei	Meghajlás a Senseinek.
Shinzen ni rei	Meghajlás a Shinzennek ("ereklyetartó").
Sumimasen	Elnézést! (A figyelem felkeltésére szolgálóan.)

---

Japán-Magyar kifejezések

Számolás

A Hepburn átírás szerint:	ts-c, ch-cs, z-dz, j-dzs, y-j, sh-s, s-sz, w-v
Ichi	1
Ni	2
San	3
Shi/Yon	4
Go	5
Roku	6
Shichi/nana	7
Hachi	8
Kyu/kuu	9
Jyu/juu	10
Jyuichi	11
Jyuni	12
...
Nijyu	20
Nijyuichi	21
Nijyuni	22
...
Sanjyu	30
Yonjyu	40
Gojyu	50
Rokujyu	60
Nanajyu	70
Hachijyu	80
Kujyu	90
Hyaku	100
Hyakuichi	101
...
Hyakujyuni	112
...
Nihyakunijyuni	222
...
Sen	1000

---

Japán-Magyar kifejezések

A hakama hét hajtása

Forrás: Hompage des Österreichischen Aikidoverband, Lexikon (http://www.aikido.co.at/german/lexicon/)	Fordította: Polgár András
A Hepburn átírás szerint:	ts-c, ch-cs, z-dz, j-dzs, y-j, sh-s, s-sz, w-v
A hakama hét hajtása szimbolizálja a a Budo hét erényét, amelyek:
Jin	Jóság.
Gi	Becsület és igazságosság.
Rei	Udvariasság és etikett.
Chi	Bölcsesség és értelem.
Shin	Őszinteség.
Chu	Hűség.
Koh	Kegyelet.
(O-sensei Morihei Ueshiba)

---

Budo

Alapító

Ueshiba Morihei, az aikido alapítója 1883. december 14-én született egy tehetősebb földműves családban, a mai Tanabe tartományban. A család öt gyermeke közül ő volt a negyedik, az egyetlen fiú. Szikár apjától, Jorokutól, a szamurájok határozottságát és a közügyek iránti érdeklődést, anyjától, Jukitól pedig a vallás, a költészet és a művészet iránti mély vonzódást örökölte.
Kisfiúként eleinte inkább gyenge és beteges volt, jobban szeretett olvasni, mint kint játszani. Nyolcéves korában egy singon pap irányításával kínai klasszikusokat kezdett tanulni, de jobban érdekelték a titokzatos buddhista szertartások, különösen a "homa" (tűzszolgálat). Szerette a csodatévő szentekről, Kobo Daisi-ről és En No Gioja-ról szóló varázslatos legendákat, hiszen ők az otthonától nem messze lévő Kumano szent negyedben töltötték életük egy részét. Úgy gondolta, egy nap majd maga is szerzetes lesz.
Fia álmodozásának és túlérzékeny viselkedésének ellensúlyozására, Joroku dédapjának, Kicsiemonnak hőstetteiről mesélt (őt kora egyik legjobb szamurájának tartották), és szumózásra, úszásra ösztönözte a fiút. Morihei fokozatosan erősödött, és miután apját egy éjjel egyik politikai riválisa által bérelt banditák összeverték, sós könnyeit keserűen nyelve ismerte fel a megfelelő erő birtoklásának szükségességét.
A középiskolát egy év után otthagyta. Untatták az órák, és ideges természete praktikusabb célt igényelt. Mivel számtanból mindig jeles volt, egy könyvelőiskolába iratkozott, és egy év múlva már könyvelősegédként dolgozott. Húszéves sem volt, amikor a helyi adóhivatal szakértője lett. Kiváló dolgozó volt, elismerték, de egy, a helyi halászok és parasztok ellen irányuló új adótörvény kapcsán fellázadt. Felmondott, és egy tiltakozó mozgalom vezetője lett, sok bosszúságot okozva ezzel a falu tanácsában szereplő apjának. Joroku egy jelentős summát adott neki mondván: "Próbáld meg azt, amit igazán szeretnél!"
Azt remélve, hogy gazdag kereskedő lesz, Morihei 1901-ben Tokióba utazott. Sikerült neki egy nagyobb papírkereskedést nyitnia, de ez sem elégítette ki jobban, mint az adókönyvelés. Néhány hónapon belül becsukta a boltot. Rövid tokiói tartózkodása idején kezdett vonzódni a harci művészetekhez. Nagyszerűen érezte magát a Kito-riu dozsó dzsudzsicu, és a sinkadzs-riu központ kardvívó óráin. Egy komoly betegség, a beriberi kényszerítette haza. Röviddel ezután, 19 évesen összeházasodott Itogava Hacuval.
Morihei gyorsan visszanyerte egészségét, de nem tudta mihez kezdjen. Háborús viharfelhők tornyosultak Japán és Oroszország felett, és az indulatos fiatalember elhatározta, hogy belép a hadseregbe. Egy kis kalandot remélt. Balszerencséjére, éppen csak 150 cm magas volt, így nem érte el a sorozáshoz szükséges magasságot. Rettenetesen csalódva, a következő néhány hónapot a hegyekben töltötte. Egy fáról fejjel lefelé lógott, és más nyújtó gyakorlatokkal próbálta gerincét a hiányzó centivel megnyújtani. A következő kísérletre megfelelt a sorozáson, és 1903-ban belépett a gyalogsághoz.
A kemény gyakorlásokon tanúsított buzgalma, határtalan energiája felkeltették felettesei figyelmét, és gyorsan haladt előre. A bajonettharcban hírnevet szerzett különleges képességeivel. Kitüntetéssel szolgálta végig a mandzsúriai harcokat. Állítólag itt fejlődött ki benne a csodálatos képesség: előre megérezte a feléje irányuló támadó szándékot. Parancsnoka felvételre javasolta a Nemzeti Katonai Akadémiára. Különböző okok miatt Morihei visszalépett az aktív szolgálattól.
Négyévi katonáskodása alatt tett szert rendkívüli fizikai kondíciójára (154 cm-es magasságához kb. 80 kg tömegű volt). Ekkor kapta első budo oktatói engedélyét is, a Jagiu iskolában Naka Maszakacu mestertől. (Ez egy dozsó Szakai-ban, Oszaka külvárosában, ahol Ueshiba hosszabb ideig állomásozott.)
Ezután hazatért, de nem tudott nyugton maradni. Heves vérmérsékletű volt, ingerlékeny, sokszor szenvedett mániákus depresszióban. Különösen viselkedett: órák hosszat imádkozott szobájába zárkózva; felugrott az éjszaka közepén és hideg vizet zúdított magára; vagy napokra eltűnt a hegyekben. Fia viselkedését látva, Joroku építtetett egy dozsót a birtokon, és meghívta oda tanítani Takaki Kiojicsit, a jól ismert dzsudzsicu mestert. Morihei belevetette magát a gyakorlásba, és viselkedése szemlátomást megváltozott.
Ugyanezen idő alatt nagy hatást gyakoroltak rá Mainakata Kumaguszu tanai (ő egyébként több évig tanult az USA-ban és Angliában is). Kumaguszu erélyesen ellenezte a kormányzatnak azt a tervét, hogy a kisebb sinto templomokat a nagyok irányítása alá vonják, mivel érezte, hogy ezzel a helyi lakosság érzelmeit sértenék. Morihei támogatta Kumaguszut, tiltakozó leveleket, beadványokat írt a hatóságoknak és az újságoknak is, tüntetéseket szervezett ... stb. Az ügyben történő részvétel növelte Morihei érdeklődését a belpolitika iránt. Ezért, amikor a kormány önkéntes jelentkezőket keresett, akik majd letelepszenek a kevésbé fejlett Hokkaidón, Kumaguszu bátorította őt, éljen a lehetőséggel, különös tekintettel Japán jövőbeli növekvő élelmiszerigényére. A semmiből alkotni valamit úttörő szelleme magával ragadta Ueshibát, ráadásul falujában ez idő tájt sok munkanélküli földműves és halász élt. Tanácskoztak, és több mint 80 ember döntött úgy, hogy vándoroljanak el. 1912 tavaszán az akkor 29 éves Morihei feleségével, kétéves lányával elvezette a kis csoportot a vadregényes Hokkaidóra.
A sziget hűvös északkeleti részén telepedtek le, Sirataki falu mellett. A dolgok baljóslatúan indultak. Senki sem tudta, hogyan kell burgonyát termeszteni, és a korai fagyok, a hűvös nyarak és kemény telek három egymás utáni évben elsöpörték a termést. A vadonbeli zöldségeken és halon tengődő úttörők közül nem egy megbánta tettét, és nem is haboztak Morihei-t hibáztatni helyzetükért. Szerencsére a körülmények úgy alakultak, hogy hirtelen megnőtt a fakitermelés iránti igény, és a falu virágzásnak indult. Újabb komoly csapás volt ugyan a központot elpusztító tűz, de elsősorban Morihei erőfeszítéseinek köszönhetően egy éven belül mindent újjáépítettek. ő lett a falutanács vezetője, és tiszteletből Sirataki királyának hívták.
Ueshiba karjainak roppant erejéről a nehéz sirataki évek is "tehettek". Nap mint nap 45-90 kg-os fatörzsekkel birkózott. Számos meseszerű történet maradt fenn róla ebből az időszakból:
Egyszer egyedül rántott ki egy lovas kocsit a mély kátyuból, máskor három banditát fékezett meg, akik ki akarták rabolni. Egy rabló, portyázó medvét megszelídített, és megosztotta vele ebédjét ... stb.
A Hokkaidón eltöltött évek legemlékezetesebb eseménye számára azonban a Daito iskola aiki-dzsucu oktatójával, a nagy Takeda Szokaku-val történt találkozása volt.
A hagyomány szerint a Daito iskolát 1100-ban alapította Minamoto (ti. Gendzsi) Josimicu, Seiva császár hatodik leszármazottja. Josimicu fia, Josikijo Kogába (ma Jamanasi tartomány) költözött, és megalapította a Takeda klánt. A családban generációkon át titokban adták tovább a Daito iskola művészetét. 1574-ben Takeda Kunicugu Aizuba (Fukurima tartomány) költözött, ahol speciális osiki-ucsi (belső használatra szánt), vagy o-dome (titkos) technikákat oktattak, kizárólag magas rangú Aizu-beli szamurájoknak, mintegy háromszáz éven át.
Valójában a Daito iskola eredete kevésbé ősi, és sokkal prózaibb. Takeda Szoemon (1758-1853) tanított egy aiki-injo-ho-nak nevezett harcmodort (a jin és jang aiki rendszerét), amelyet ő átadott Szaigo Tanomónak, az aizui uraság egyik fő hűbéresének. Szaigo a Miszogucsi iskola vívó, és a Kosu iskola katonai tudományát gyakorolta. Az aizui szamurájok rendíthetetlenül támogatták az ősi katonai rendszert, és vadul ellenálltak az új, Meidzsi császár vezette uralomnak, egészen az 1868-as végső kapitulációig. Bizonyos, hogy Tanomo elesett a császári erőkkel vívott utolsó harcban; és azért, hogy a Szaigo név becsülete megmaradjon, anyja, felesége, öt lánya és tizennégy további családtagja követett el szeppokut (rituális öngyilkosságot).
A tragédia ellenére Szaigo életműve fennmaradt. Még amikor sinto papként szolgált, örökbe fogadta Sida Sirót. ő rendkívül tehetséges volt, mestere lett az osiki-ucsi technikáknak. Ezt igen hatásosan alkalmazta, már mint Kano Dzsigoro mester újonnan alapított dzsúdóegyetemének, a Kodokánnak egyik vezéregyénisége. 1889-ben Siro minden ellenfelét legyőzte "hegyi vihar"-szerű harcmodorával, így öregbítve maga és a Kodokán hírnevét. Később Nagaszakiba költözött, és utolsó éveit a klasszikus japán íjászatnak (kijudo) szentelte. Siro történetét számos regény és film is megörökítette.
Az aiki művészete Takeda Szokaku (1860-1943), Szoemon unokája révén öröklődött tovább. Apja inkább a szumót kedvelte, ő viszont rendkívül sokoldalú volt. Oktatói engedélyt kapott az Ono-ha-Itto kardvívó iskolától, tanulmányozta a "vívószent", Szakakibara Kenkicsi iskoláját, és jártas volt a dárdával való harcban is. Az ördögien vívó Szokaku az ország minden dozsójában vihart kavart, sok ezer versenyen vett részt, és csaknem mindig nyert.
Ueshiba 1915 februárjában találkozott vele, amikor egy napon Engaruba utazott. A Kubota fogadóbeli találkozáskor Takeda így nyilatkozott róla: "Reményt, és különleges képességeket vélek felismerni benned, ezért elhatároztam, hogy megismertetlek iskolám titkos technikáival."
Morihei egy hónaposra nyújtotta meg tartózkodását, hogy új mesterével gyakorolhasson.
Siratakiba visszatérve dozsót nyitott, ahova meghívta Takeda mestert. Házat épített neki, és gondoskodott az ellátásáról. Összesen mintegy 100 teljes napnyit tanult Szokakunál, a fennmaradó időt magántanulmányokkal töltötte.
1918-ban a helyi választásokon Ueshibát ismét tanácstagnak választották. Az ő kezdeményezésére indult meg a vasútvonal kiépítése Hokkaidón.
1919 novemberében nagyon rossz híreket kapott apja állapotáról. Mélyen érintette a dolog, ezért elhatározta, hogy visszatér Tanabébe. Felszámolta minden vagyonát, és családjával hazaindult.
Útközben hallotta a hírt, hogy Ajabében egy igazi egyéniség él, ritka szellemi képességekkel: Oniszaburo Degucsi.
Morihei mindenképpen találkozni akart vele. Imát szeretett volna kérni apja felgyógyulásáért, ugyanakkor ismét eluralkodott rajta a "szellemi táplálék" iránti igény. Hiába volt fizikailag rendkívül erős, és számos technika mestere, saját szellemi lényege ingatag és ismeretlen volt számára, így a találkozás Degucsival sajátos pszichológiai próbálkozást ígért. Nem is csalódott, és bár az apja miatt kereste fel a tiszteletest, annak szavai a szívéig hatoltak.
Morihei apja 1920. január 2-án elhunyt, sajnálatos módon mindössze 2 nappal azelőtt, mint hogy ő Tanabébe ért volna.
Tragikus fájdalmában több hónapot töltött meditációval, néha jámbor eszelősséggel imádkozott a hegyekben. Végül elhatározta, Ajabébe utazik, hogy Oniszaburo Degucsi irányítása alatt tanulmányozza az Omoto Kiót.
Az Omoto Kio, avagy a "Nagy Eredet Tana" egy sinto vallási szekta, amelyet - miután számos "isteni kinyilatkoztatást" kapott - egy Nao Degucsi nevű nő alapított. Tanait veje, Kitaszaburo Ueda terjesztette tovább. (ő változtatta nevét később Oniszaburo Degucsira.) Az Omoto Kio vallás három szabályt ad hívőinek, hogy közelebb kerüljenek Istenhez:
Tanulmányozzátok a természet valódi teremtményeit (fajait), és megismeritek Isten testét!
Vizsgáljátok meg a tökéletes világmindenség funkcióit, és megismeritek az isteni energia forrását!
Figyeljétek meg az élőlények viselkedését, mentalitását, és megértitek Isten lelkét!
Jean Herbert így vélekedik erről: Az Omoto Kio-ban Isten az a lélek, aki áthatja az egész világmindenséget, és minden embert; az a lelkész, aki az eget és a földet irányítja. Amint az ember egyesülni tud Istennel, korlátlan hatalom tulajdonosává válik. Az ember Isten temploma és védőbástyája, kölcsönösen függenek egymástól.
A hatóságok nem nézték jó szemmel Degucsi tevékenységét. Felségsértésért, majd később a sajtótörvény megsértéséért is bebörtönözték. Ennek ellenére igen aktív maradt; sokszor felszólalt - írásban is - a szociális igazságtalanságok ellen, elsősorban az öregek, az árvák és a nyomorékok érdekében.
1924-ben, nagy titokban (mivel éppen ajabei száműzetésre ítélték a császár elleni tiszteletlensége miatt), néhány hívével, köztük Ueshibával elhagyta Japánt, hogy az akkor még Kínához tartozó Mongóliába utazzon.
Miután megérkeztek Degucsi bejelentette, hogy ő Maitreja Buddhának, mint dalai lámának az inkarnációja (megtestesülése). ő az, akire mindenki már régóta várt. Paradox módon éppen ott, Mongóliában szerette volna felépíteni új vallására támaszkodva a "Béke Királyságát".
Működésük területén azonban abban az időben kínai és japán seregek néztek egymással farkasszemet, így nem csoda, hogy a kínai házigazdák nem voltak túl barátságosak, a naiv hittérítőknek állandóan menekülniük kellett. Végül is elfogták, láncra verve bebörtönözték őket. Több hónapos fogság után éppen golyó általi kivégzésükhöz készültek, amikor az utolsó pillanatban, a japán konzul közbenjárására, megérkezett a kegyelem. A csaknem végzetes kimenetelű, ábrándozó expedíció tagjait ennek ellenére hazatérésükkor hősként üdvözölték Modzsi kikötőjében.
Degucsit 1935-ben feleségével és 50 közeli követőjével együtt letartóztatták, majd életfogytiglani börtönre ítélték. 1942-ben óvadék ellenében elengedték; életének hátralévő hat évét visszavonulva, versírással és fazekassággal töltötte. Vallása (miután templomait lerombolták) a II. világháború után éledt újra, de sohasem "gyógyult meg" igazán. Ma kb. 200,000 híve van.
Az Omoto-Kio tanok és Degucsival való szoros kapcsolata alaposan befolyásolták Ueshiba gondolkodását. Bár Morihei mindig elismerte, hogy a budo lényegét Takeda Szokaku mutatta meg neki, de állította, hogy megvilágosodása az Omoto-Kio lelki gyakorlatok során történt. Éppen Degucsi volt aki bátorította, hogy alakítsa ki saját stílusát, mert a Daito iskola módszerei túlságosan harcorientáltak, és nem szolgálják azt a célt, hogy az ember "azonosuljon" Istennel, azaz összhangban éljen mindenki mással. Tehát már rögtön az elején elvált a két módszer (a Daito-riu aiki-dzsucu és az aikido), mind megközelítésben, mind pedig a végrehajtásban. Bár Takeda ezután is rendszeresen látogatta Ueshibát, és noha ő tisztelettel viselkedett iránta, a a számláját mindig ő állta, rajongása megszűnt.
Ajabébe visszatérve még intenzívebben folytatta a gyakorlást, mint eddig. Tanítványainak valódi kardokat adott, és megparancsolta nekik, hogy próbálják kettévágni. Nem adta fel aszketikus sem: mindennap 11 órakor a házi szentély felől jövő, szinte földöntúli hang rázta meg a környéket, este kilenckor pedig félelmetes "huss" hallatszott, mintha valaki egy hatalmas tárgyat emelt volna fel.
1925 tavaszán egy kendo-instruktor jelentkezett az ajabei dozsóba, hogy kipróbálja Morihei képességeit. A kendomester több órán át szakadatlan hévvel támadott. Ueshiba a hosszú gyakorlás alatt kifejlesztett "hatodik érzékével" (saját elmondása szerint, mintha egy fényvillanás jelezte volna előre a támadások irányát) könnyedén elkerülte a támadó fakardjának vágásait, csapásait.
Miután a kendomester elment, Morihei visszavonult kertjébe pihenni. Mint később beszámolt róla, hirtelen mennyei fény árasztotta el. Úgy érezte, mintha a remegő földből előgomolygó aranyfelhők szerteoszlatták volna az anyagi és szellemi világot, mintha eggyé vált volna a világmindenséggel. Ekkor jött rá, hogy az igazi Budo célja a minden élőlény áhította szeretet. Negyvenkét éves volt ekkor.
Az Ueshiba szentély Ajabében eredetileg az Omoto Kio híveknek épült, de ahogy Morihei híre egyre jobban terjedt, sok nem hívő - elsősorban katona - járult elé belépési engedélyért. Jellemző Tomiki Kendzsi esete, aki dzsúdómester volt, majd később kialakította saját aikido rendszerét.
Amikor barátai - valamennyien Ueshiba-tanítványok - nógatták, hogy ismerkedjen meg mesterükkel, Tomiki kötekedve ezt mondta:
"Hallottam Ueshibáról, és hamis (cseles) bemutatóiról. Ha elfogadom egy negyvenéves hegyen túli kihívását az összes kollégám ki fog nevetni." Társai megígérték, hogy titokban tartják a találkozót, így Kendzsi beadta a derekát ...
A bemutatkozás után Tomiki határozottan megindult Morihei felé, de azonnal a padlón találta magát. Újabb lehetőséget kért, megfogadva, hogy majd minden tudását beleadja... - ezúttal a dozsó másik sarkában landolt. Indulatosan felpattant és ismét támadott, de mivel egy másodpercen belül újra csak beverte a hátát, meghajolt és azt mondta:
"Remélem, hogy az ön tanítványa lehetek!"
1925-1926-ban Ueshiba sokat volt Tokióban Takesita admirális és más, befolyásos emberek kívánságára. A szinte szakadatlan utazás, és a rengeteg edzés erősen kimerítette. Egy edzés után Morihei összeesett és elájult. Az orvos teljes pihenést írt elő számára.
(Bár fizikailag éppen beteg volt, mégis képes volt szabadon előadni aiki technikáit. Talán ez is bizonyítja, hogy az aiki egyfajta az anyagtól független, inkább szellemi dolog. A KI sosem tűnik el, független az egyén fizikai állapotától. Takeda Szokaku például élete végéig ragaszkodott ahhoz, hogy maga vezesse edzéseit, annak ellenére, hogy jobb oldala egy sérülés következtében csaknem teljesen lebénult. Emlékét őrzi Az utolsó szamuráj című nagy sikerű film.)
Hat hónapos ajabei tartózkodás után Ueshiba visszanyerte egészségét. Degucsi bátorította, hogy váljon külön az Omoto Kio szervezettől, költözzön a fővárosba és alakítsa ki a saját rendszerét. 1927-ben az Ueshiba család házat bérelt Tokió Siba Sirogane negyedében, és Morihei egy a Simazu herceg által átalakított biliárdteremben kezdett órákat adni. A következő években többször költöztek, majd az egyre több jelentkező miatt Usigoméban létesítettek dozsót és rezidenciát (jelenleg ez az aikido vezetőinek dozsója).
Kano Dzsigoro, a dzsúdó "pápája" - miután saját szemével győződött meg Morihei aiki technikáiról - kijelentette: "Ez az én ideális budóm, az igazi dzsúdó!"
Számos kiváló Kodokan-tanítványt küldött Ueshibához tanulni. Egyikük, Mocsizuki Minoru, később saját aikido stílust fejlesztett ki.
1931-ben kész lett a Kobukannnak nevezett dozsó, és egy évre rá megalapították a Budo Fejlesztő Társaságot, ahol Morihei volt a főinstruktor. Sioda Gozo, a Josikan Aikido jelenlegi vezetője is ekkortájt kezdett el itt tanulni. Mindig szoros kapcsolat volt a Szokaku-féle kardvívás és Ueshiba aikidoja között (ők ketten talán a kor legjobb vívói voltak), sőt egy ideig kendo szakosztály is működött a Kobukanon.
Morihei, mivel úgy érezte, hogy fia, a könyvmoly Kisshomaru (pedig ő maga is ilyen volt kiskorában) nem lesz képes folytatni életművét, örökbe fogadott egy Tanaka Kijosi nevű fiatal vívót, aki azonban néhány évvel később - ismeretlen okból - elhagyta a családot.
A II. világháború kitöréséig rendkívül szorgalmas oktatás folyt a Kobukanon. Morihei ezenkívül speciális órákat adott a katonai főiskolákon és rendőrakadémiákon, valamint oktatott színészeket, táncosokat és szumó birkózókat.
Íme néhány történet azok közül, amelyek ebben a korban igencsak ismertek voltak:
...A híres Miura tábornok, a japán-orosz háború hőse, a Daito iskola tanítványa volt, és Szokakutól halott Ueshibáról. Egy nap felfigyelt a dozsó cégtáblájára, és bement körülnézni. Először cinikus volt, de a látottak kezdték meggyőzni és elhatározta, ő is Ueshiba tanítvány lesz. Mindazonáltal - még mindig egy kicsit hitetlenkedve - egy edzést szervezett a Tojama Katonai Akadémián. Ennek bajonettharcos (jukendo) tanítványai vadságukról, méreteikről és erejükről voltak híresek. Biztatták Moriheit, használjon védőöltözetet, mert esetleg durvák lehetnek a dolgok. Ueshiba mosolyogva utasította vissza őket:
- Mivel fa bajonetteket használnak, semmi ok az aggódásra. Egyenként fognak támadni?
- Természetesen - hangzott a válasz.
- Én mindig, minden oldalról várom a támadást! Kérem jöjjenek csoportosan!
Hitetlenkedve csak egy hallgató indult előre. Amikor a többiek látták, hogy a hátsó felére pottyan, elvesztették a fejüket és egyszerre megindultak. Minden igyekezetük ellenére egyikük sem ért olyan közel, hogy megérinthette volna Moriheit.
...A katonai rendőrség akadémiáján a hallgatók különösen kegyetlen meglepetést eszeltek ki. Általában 20-30 résztvevője volt egy órának, de egy alkalommal mindössze egy tanítvány jelent meg. Ueshiba csak egy rövid foglalkozást tartott, majd kisétált a rövid udvarra, hogy hazatérjen. Ekkor hirtelen előrajzottak a "hiányzók", botokkal, fakardokkal és bajonettekkel felfegyverkezve, hogy "üdvözöljék" mesterüket. Morihei szokásos higgadt módján fürgén elkerülte a támadásokat, majd átment a kapun, mintha semmi sem történt volna.
...Oszaka központi rendőrfőnökségén Ueshiba megkérte az öt legerősebb tisztet, hogy szorítsák le őt a padlóra, egyikük tartsa fojtásfogással felülről, a többi négy pedig egy-egy végtagjánál rögzítse. Bár Morihei teste teljesen a rendőrök alatt volt, azok egy pillanat alatt lerepültek róla. A kívülállók alig láttak bármiféle mozdulatot, ezért megkérdezték a rendőröket. Azok így válaszoltak: "A teste eleinte szinte kellemetlenül lágy volt, mint a selyem, azután ahogy a rövid kiai elhangzott, mintha egy darab vas lett volna, és elrepültünk."
Aki a fojtásfogással tartotta, megjegyezte: úgy érezte, hogy a kezei lefejtődnek a mester nyakáról. Ueshiba nevetve pirongatta őket: "Tanuljatok hatékonyabb letartóztatási technikákat, hátha egyszer igazán veszélyes bűnözőkkel lesz dolguk!"
...Morihei többször mondta tanítványainak, hogy ha csak egyszer is meg tudják lepni, hatalmas lakomát rendez nekik. A tanulók éjjel-nappal próbálkoztak a közelébe férkőzni, de hiába. Még amikor aludt is, ahogy a közelébe értek, Ueshiba összerezzent és felébredt. Azt gondolták, egyáltalán nem is alszik, vagy valamiféle idegrendszeri rendellenességben szenved, így az orvost hívták, hogy megvizsgálja.
"Jól érzem magam, miért hívtatok orvost?" - kérdezte Ueshiba.
Elmondták neki az éjszaka történteket.
"Legyetek nyugodtan, aludtam. De tudnotok kell, bármikor közeledik valaki felém, amint kb. 5 méteren belül ér, a testemből és az ő testéből kilépő láthatatlan sugarak találkoznak, így azonnal megérzem a jelenlétét, még álmomban is."
Sirata Szenszej emlékezett vissza, hogy egyszer ő és egy másik fiatal ucsi-desi (a mesterével együtt élő tanítvány) kilógtak élvezni az éjszakát. Habár Ueshiba szobája elég messze volt a dozsó kapujától, és a távozók minden óvintézkedést megtettek, hogy ne csapjanak zajt, mesterük másnap váratlanul rájuk kérdezett: "Hol jártatok a múlt éjjel?"
...Egyszer Ueshiba vonaton utazott a tanítványaival. Egy idő múlva a mellette ülő ember hirtelen megdermedt, és furcsa fintort vágott. A tanítványok azt hitték, Morihei nyilván ismeri, mert mosolygott rá. A következő állomáson azonban a mester így szólt az emberhez: "Tűnj el!", mire az hanyatt-homlok lerohant a vonatról. "Ki volt ez?" - kérdezték a többiek. "Egy zsebtolvaj" - felelte a mester.
A vonatokról szólva, Ueshiba Japán egyik legigényesebb utasa volt. A vonat indulása előtt legalább egy órával kint akart lenni az állomáson, ugyanakkor gyakran és szeszélyesen váltogatta útiterveit. Túlérzékenysége miatt tanítványai sosem tudták, mit várjanak tőle egy utazás előtt.
...Niki Kenzo, azaz "Dr.Barna Rizs", az egészséges táplálkozás támogatója, egyik legkorábbi tanítványa volt. Ueshiba nem tartotta oly fontosnak a barna (hántolatlan) rizst, de mivel mindig voltak emésztési problémái, a sima, egyszerű ételeket kedvelte: a zöldségeket és a halat. Titkos fegyvere volt a csirkehúsleves! Valahányszor nem érezte jól magát, egy jó nagy tállal evett belőle. Ugyanakkor - a legtöbb budokával ellentétben - szinte sohasem ivott szakét.
...Tanítványai egyszer megkérdezték Ueshibát, hogy a nindzsák különböző trükkjei valóban megtörténtek-e. "Túl sok filmet néztek!" - felelte. "Fogjátok a fegyvereiteket, majd én adok nektek egy valóságos nindzsucu bemutatót!"
Körülbelül tízen vették körül a dozsó közepén. Ám ahogy rátámadtak, csak egy légáramlatot éreztek, és Morihei eltűnt.
"Erre, erre!" - hallották hívását 8 méterrel arrébb, a második szintre vezető lépcső közepén. Később azonban határozottan mérges lett, amikor újabb trükköket kértek tőle. "Meg akartok ölni, csak a szórakozásotokért? Minden egyes alkalommal évekkel rövidíti meg az életét az, aki ilyen technikát hajt végre!" - mondta.
Felmerül a kérdés, hogy ha Ueshiba budója a szeretetért, és a békéért jött létre, vajon hogyan gondolkodott a II. világháború alatt? Oniszaburo Degucsival ellentétben, aki sohasem adta fel pacifista elveit és börtönbe is csukták emiatt, Morihei a császári uralom lelkes támogatójának tűnt. Tanított a katonai főiskolán, számos tanítványa volt a háborút irányító tábornokok közül, elment Mandzsúriába az ottani bábkormány meghívására stb. Ugyanakkor fia írta róla, hogy a háború előtt és alatt is sokszor hallotta apját keserűen panaszkodni: "A katonaságot az állam szörnyen vakmerő, meggondolatlan őrültjei irányítják, akik vallási elvek leple alatt ártatlan polgárokat mészároltatnak le és mindent elpusztítanak. Isten akarata ellen cselekszenek, és ennek csak sajnálatos, szomorú vége lehet. Az igazi budo az életet kell, hogy táplálja, erősítse a békét, a tiszteletet és a szeretetet, ne akarja fegyverekkel szétrombolni a világot." Ueshiba utalt rá, hogy 1942-es Ivamába költözése többek között azért történt, mert sejtette, hogy a háború nem fog Japán számára jól végződni, és remélte, hogy az aikido már egy új korszak hitvallása lesz.
Valóban, a háború kiürítette a Kobukan dozsót és Morihei az említett okok miatt, valamint a városi élettől és egy nagy központ adminisztrációjától fáradtan elhatározta, hogy visszatér vidékre, ahol gyakorolhatja az aikidot és a földművelést is. Gyakran mondogatta: "Számomra a budo és a földművelés egy és ugyanaz!" Fiára ruházta át a tokiói dozsót, lemondott hivatali pozícióiról és feleségével elhagyta Tokiót, hogy letelepedjenek a néhány évvel azelőtt vásárolt birtokukon, az Ibaragi tartománybeli Ivama nevű faluban. Itt élte át Ueshiba a háború hátralévő éveit, nyugalomban a földet művelve és gyakorolva, valamint felügyelve a Suren dozsó és az Aiki szentély építkezését. Tulajdonképpen Ivamát tekinthetjük az aikido szülőhelyének. Először aiki-dzsucunak, majd aiki-budónak nevezték a módszert, és inkább művészetnek tekintették. 1942-től (amikor az aikido kifejezést először használták hivatalosan) 1952-ig Morihei tovább finomította a technikákat, és tökéletesítette az aikido filozófiáját.
Japán 1945-ös kapitulációja után a tanítványok azt hitték, vége az aikidonak, de Ueshiba biztos volt az ellenkezőjében: az aikido virágozni fog, és az egész világ megismeri valódi értékeit. Így is történet. 1948-ban létrejött a japán Aikikai (Aiki Szövetség), hogy támogassa az aikido elterjedését bel- és külföldön. Ueshiba a szervezést fiára és tanítványaira hagyta, ő maga jobban kedvelte az ivamai edzéseket. Mindennap hajnali ötkor, ünnepnapokon háromkor kelt, imádkozott és meditált órákon át, majd az időjárástól függően tanult vagy a földjét művelte. Esténként pedig vezette az edzéseket. Szaito Morihiro, az ivamai dozsó jelenlegi vezetője így emlékezik:
"Amikor meditált, a levegőt súlyos, szinte zord, ünnepélyes szellemiség járta át, de amint abbahagyta, éreztük meleg szeretetét és irántunk való jóságát! Az aikido és a földművelés volt az élete, és az egész világmindenség volt a dozsója."
Az aikido a II. világháború után gyorsan terjedt. Ebben nagy szerepe volt a központi vezetőség (Hombu dozsó, Tokió) áldozatos munkájának. Instruktorok indultak útnak szerte a világban, és ma már minden földrészen ismert harcművészet az aikido. (A nemrég lezajlott tokiói világkongresszuson 1988 augusztusában a Magyar Aikido Szövetséget is a világszövetség tagjai közé választották.) Ueshiba Morihei, az aikido alapítója "O Szenszej"-ként vált világhírűvé, és számos kitüntetést kapott a japán kormánytól.
1969 tavaszán Morihei beteg lett. Kórházba szállították, ahol megállapították, hogy májrákja van. (Mint már korábban említettük, egész életét végigkísérték különböző gyomorpanaszok. ő maga egy sósvíz-ivási versenyt okolt, amit egy jógamesterrel folytatott, de a rengeteg, rendkívül kemény edzés sokkal valószínűbb kiváltó ok.) Saját kérésére hazaszállították. Noha fizikailag nem volt képes többé vezetni a gyakorlásokat, a dozsóból kiszűrődő hangok alapján pontosan el tudta mondani, mi történik odabenn. A körülötte élők szerint soha nem volt erősebb, mint akkor, teljesen ellazítva magát. Bár teste szinte semmivé lett, olyan nehéz volt, hogy tíz legerősebb tanítványa sem bírta felemelni.
Amikor állapota kritikusra fordult, minden jó barátja, tanítványa meglátogatta. Ekkor megadta utolsó instrukcióit:
"Az aikido az egész világ számára van. Sohase gyakoroljátok öncélúan, mindig csak a másik emberért."
1969. április 26-án kora reggel a 86 éves mester megfogta fia, Kisshomaru kezét és elmosolyodott.
"Vigyázz a dolgokra!" - mondta és meghalt. Két hónappal később követte őt hű felesége, Hacu.
Hamvait a tanabei családi templomban helyezték örök nyugalomba. Emlékére minden évben emlékszertartásra kerül sor az ivamai Aiki szentélyben.

Részlet Kósa Tibor - Gáspár László: Aikido - Út a test és lélek harmóniájához című könyvéből

Az alábbi szöveget a Kihon Aikido Honlap, Magyarország oldaláról emeltük át.
Köszönet érte a Kihon Aikido Honlap, Magyarország készítőinek.

Élettani hatások

Aikidó - Élet, erő, egészség...

Az Aikido Meishin Dojo Sopron aikidó iskola évtizednyi gyakorlással és szakmai tapasztalattal a háttérben mozgatja meg a fiatalabb és idősebb korosztályt is egyaránt. Ez a küzdősport különleges, hiszen versenyeket nem rendeznek, ugyanis nem az ellenfél legyőzése a fő cél, hanem a mozdulatok tökéletesítése és a belső harmónia megtalálása. Ha nincsenek versenyek miért is érdemes elindulni e harcművészet útján? Erre próbálunk választ adni a következőkben, a gyakorlás kedvező hatásainak bemutatásán keresztül.

Amikor azt a szót halljuk, hogy aikidó, nagyon sok embernek egy homályos, keleti ütöm-rúgom-vágom harcművészet jut az eszébe. Kevesen ismerik hazánkban és így Sopronban is ezt a tradicionális, de mégis modern harcművészetet, pedig, még a közoktatásban - a Testnevelés és Sport Kerettantervében - is helyet kapott az oktatása!
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy e sportág űzése során kiemelten nyílik lehetőség a személyiség helyes irányba történő fejlesztésére, a diákok téves, a küzdősportokkal szemben kialakult megítélésének eloszlatására, az agresszió feletti kontroll és az önfegyelem gyakorlására, valamint egy sportág, mint lehetséges önvédelmi forma megismerésére.
Az aikidó mozdulatai a természet erőihez hasonlóan lágyak, ésszerűek és finomak, némi erő alkalmazásával keménnyé és szigorúvá válhatnak. Az aikidó finom és lágy, illetve kemény és szigorú természete miatt bármely korosztálynak megfelel. Minden nem, kortól függetlenül gyakorolhatja.
A 30-50 éves korosztály számára kiemelten ajánlott e harcművészet ugyanis, az aikidó technikák rendszeres gyakorlása növeli a testi sérülések elkerülésének esélyét. A szervezetet felkészíti egy esetleges váratlan esemény gyors értékeléséhez és a megfelelő válasz adásához. Az agy és az izmok összehangolt tudatos gyakoroltatása egy idő után automatikussá válik.
Fejleszti az állóképességet, a lábizomzatot, hát, has, karizmokat, ülőizmokat. Az egyensúly fejleszthető- és a légzés illetve a mozgás összhangjának megteremtéséhez is nagyon jó gyakorlatokat tartalmaz az oktatási anyag.
A magas vagy alacsony vérnyomással rendelkező emberek csak lassan gyakorolják az ő egészségi állapotuknak megfelelő tempóban. Az aikidóban a technikák hatással vannak az egész testre, így a csontokra, gerincoszlopra, izületekre, ezért is kell ezt a mozgássort fokozatosan gyakorolni, mely kiváló rehabilitációs eszköz is lehet, javítva egészségi állapotunkon.
A keletiek azt mondják, az aikidó technikái megtisztítják az izületeket: azaz olyan módon mozgatjuk meg egymás testrészeit egy edzés folyamán, hogy azok mozgatása pozitív hatást fejt ki az izületeink, izmaink, csontvázunk és szervrendszereink egészséges működésére. Ezáltal testünk megerősödik, ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben, javul az immunrendszerünk, izmainknak-izületeinknek nagyobb rugalmasságot biztosít, még idősebb korban is. Megnövekszik a tüdőnk kapacitása, javul a vérkeringés, ez által a kedélyállapotunk, és a különböző testi problémák (derékfájás, izületi fájdalmak) enyhülhetnek, javulhatnak a gyakorlás által.
Gyerekek esetében egy edzésen nemcsak az aikidó technikáit gyakorolják, hanem az alap testi erőt, a mozgáskézséget is fejlesztik. Ugróiskolát, páros lábbal ugrálást, talicskázást, stb. kiegészítő tornát is végeznek. A technikák, az általános csoporttól eltérően, könnyen megjegyezhető, kevés fáradtságba kerülő, nagy mozgásos, veszély nélküli technikák. Következésképpen az ügyetlenebb gyerekeknek sem lehetetlenek, bizonytalanság nélkül, kellemesen tudják gyakorolni az aikidót. Ezen kívül, évente kétszer, az előlépési vizsgán, a sikeres vizsgát követően, a kyu-fokozatnak megfelelő színű övet kapnak. Ezzel lehetővé tesszük, hogy legyen célja számukra az edzésnek. Évente egyszer, nyári edzőtáborban a csoportéletről is tapasztalatot szerezhetnek.

Forrás: http://www.renseikandojo.hu/