Jodó

Jodó és Iaidó csoportunk bemutatkozása

2005. májusától a Budó mélyebb megértésének céljából Iaidót (a japán kard kivonásnak és ezzel egyidejű vágásnak művészete) és 2009. júniusától Jodót (a bot művészete a szamuráj kardjával párosítva) is gyakorlunk, szintén nagy hangsúlyt fektetve azok önfejlesztő oldalára. Ehhez a Muso Shinden Ryu Iaidó iskolát, a Shinto Muso Ryu Jodó iskolát és Jaff Raji mester útmutatásait választottuk.
Ezek a régebbi, klasszikus iskolák segítséget nyújthatnak a harc művészetének mélyebb megértésében, és betölthetik a mai Aikidot bizonyos értelemben jellemző réseket. Ezért jelentenek hasznos kiegészítést a haladó gyakorlóknak (jelentős szerepük van a mozdulatok finomhangolásában, az iaitó /gyakorlókard/ használatának érzése pl. nem engedi meg a figyelem legkisebb elkalandozását sem, az apró mozdulatok jelentőségét kiemeli a hatékony-gazdaságosság tekintetében, az alapelvek használatának hasonlósága szembeötlő az aikidóban, jodóban és iaidóban, ez pozitívan hat mindhárom "közegben" az egyén fejlődésére stb.). Nem célunk az aikidó mellett csupán egy újabb, karddal és bottal történő "technikai és mozgáshalmaz" elsajátítása. A gyakorlással célunk az, hogy újabb lehetőségeket leljünk önmagunk tökéletesítésére, amelynek jótékony hatása, bizton reméljük, hogy a mindennapjainkban és az edzéseken is tükröződik.
Természetesen ezek az ágazatok nem kötelezőek mindenki számára; ugyanakkor akadhatnak olyanok is, akik nem érdeklődnek az Aikido iránt, és csak ezeket vagy csak egyiküket kívánják gyakorolni az iskolán belül. Az Iaidó és Jodó edzéseken csak felnőttek vehetnek részt. Oktató: Polgár András (EBR Shoden). Szeretettel várunk minden kard és/vagy bot művészete iránt érdeklődőt.

Jodó célja

A JODO (ejtsd: DZSÓDÓ) hagyományos japán harcművészet, amelyet a XVII. század közepén alkottak meg. A JODO a bot művészete a szamuráj kardjával párosítva.
Alapelvei:
A JODO-t ketten gyakorolják. Az egyik oldalon a fából készült kard, a másik oldalon a bot. A távolságok pontos felmérése, az időzítés alapos ismerete valamint a test és a szellem tökéletes koordinációjának köszönhetően a két fél bár szemben áll egymással, mozdulataik mégis figyelemreméltó harmóniában vannak. A versenyek hiánya és a tanultak lelkiismeretes betartása lehetővé teszik a hagyományos technikák megőrzését.
Technikái:
A JODO összes technikája a kard és a bot közötti hosszúságkülönbségen alapszik. Az hogy a kard mintegy húsz centivel rövidebb, lehetővé teszi a jo oldal számára az ellenfélre mért ütéseket (természetesen ellenőrzéssel), szúrásokat vagy a létfontosságú pontok blokkolását. A gyakorlás nélkülözi a versengést, mindenki számára elérhető, és nem igényel semmiféle különleges fizikai erőnlétet, kivéve az önfejlesztés vágyát. A Jodo sok mindent megtanít: etikettet, erőteljes légzést, szellemi koordinációt, tér-időt, szerénységet.

A jodó jellemzői

A Shinto Muso Ryu Jodo a legelső olyan japán harcművészeti ág, amelyben Jo-t használtak. Ez a XVII. században jött létre, alapítója Muso Gonnosuke Katsuyoshi, aki képzett vívó volt a Tenshin Shoden Katori Shinto Ryu stílusban.
Egy isteni sugallattól inspiráltan egy botszerű, a korábbiaknál rövidebb (kb 128 cm), de gyorsabb használatra szánt fegyvert alkotott, a Jot. Technikái tartalmazzák a lándzsa szúrásait, a kard vágásait, a naginata egyes mozdulatait, és a bot csapásait.
A Shinto Muso Ryu Jo összesen 64 technikát foglal magába, amelyek különféle karakterű sorozatokba tagolódnak. A gyakorlás módja meglehetősen szisztematikus, és kifejleszti a gyakorló technikai, pszichikai képességeit a test mozdulatain, légzésen, a fegyver megfelelő használatán, az időzítésen, koordináción, a pontosságon, intenzív szellemi és lelki edzésen keresztül.
A gyakorlók tanulmányaikat a 12 alapmozdulat (Kihon tandoku) elsajátításával kezdik, amelyek a stílus eszenciáját képezik. Utána az alapmozdulatokat kard ellenében párosan gyakorolják (Kihon sotai). Ezt követik a katak különféle sorozatai Omote, Chudan, Ran-ai, Kage, Samidare, Gohon no midare, és Okuden. Az utolsó sorozat a Gokui hiden (amelyet Go muso no jo is neveznek), tartalmazza azokat a technikákat, amelyek csak az iskola legmagasabb szintű tanítási engedélyéhez (Menkyo kaiden) kötődnek.
A Shinto Muso Ryu Jo tartalmaz még 12 katat a Shinto Ryu Kenjutsu kardvívásból. Az első nyolc technika hosszú kard hosszú kard ellenében, amelyet olyan technikák követnek, ahol hosszú kard és rövid kard áll szemben egymással.
A Shinto Ryu Kenjutsun túl számos más iskola anyagát is tartalmazza a Ryu, úgymint Uchida Ryu Tanjojutsu (sétapálca), Ikkaku Ryu Juttejutsu (vasbot), Isshin Ryu Kusarigamajutsu (láncos sarló), és Ittatsu Ryu Hojojutsu (az ellenfél megkötözése).

A jodó fajtái

Jodo-nak két fajtája van: Seitei Jodo, valamint Shindo Muso Ryu Jodo. A Seitei Jodo-t gyakran kiegészíto stílusként gyakorolják a Kendoka-k, vagy az Iaido/Iaijutsu rajongók. A Shindo Muso Ryu ellenben a Jodo eredeti stílusa. A Seitei Jodo a Jodo-nak egy modernizált és leegyszerusített változata, kevesebb technikával és alacsonyabb követelményekkel, melyek a besoroláshoz szükségesek. A Seitei Jodo-t a Japán Kendo Szövetség fejlesztette ki, a Shindo Muso Ryu Jodo bemutatása után. Jelentosen csökkentették az elsajátítandó technikák számát, és csak 12 kata-t hagytak meg.
A Kendo befolyása a beállásban érezheto igazán, a Seitei Jodo-ban nyíltan szembehelyezkedünk, a Shindo Muso Ryu-ban a csípo elfordul és balfelünkkel kissé elorehelyezkedünk.

Forrás: Tenjinchi Dojo Budapest, Shuri Kosei Dojo Budapest, Harmónia Budo Sport Egyesület